Fórum

Ancsi!

a ne görcsölj uccban tutira igazad van. Ezt nem lehet nem csinálni, bárki bármit mondjon... :(

Az első gyerek esetében még nem is voltam biztos abban, hogy akarom -e ezt az egészet, egyáltalán nem voltam ráállva gyban és jött,mint a parancsolat, nost viszont agyban készebb vagyok rá mint testileg, legalábbis úgy tűnik.

Ebbe viszont nem lehet beleszólni, se programozni, vagy nem programozni... pf... nem tudsz mit tenni, szerintem, csak várni, hogy összejöjjön.

Nekem mondjuk egy szavam sem lehet többetekhez képest, ezért sem szeretném kísprteni a sorsot és agyon elemztetni magunkat. Ha egyszer már ment, nem kell oda gyógyszer. :)

Eyébként olyat én is hallottam már,hogy egy pár már mindent megpróbéll, évekig siker nélkül és amikor már éppen feldták és nem szedtek mér be semmit,meg nem csinéltak mindenféle extra dolgot, akkor jött össze, tök magától... :)

Capri, teljesen igazad van, én is úgy gondolom hogy meg kell legyenek a körülmények. Ahogy a párom mondja, testileg és lelkileg is fel kell készülni rá. Mi nyár óta beszélgetünk róla, megbeszéltük hogy minden vizsgálatot végigjárok, ha kell ő is, az a néhány hónap val.szeg elegendő lesz hogy fejben és rákészüljünk. Én nagyon szerettem volna már babát korábban is, de ő még nem volt felkészülve. Mostanában (pár hete mióta próbálkozunk) kezdem rajta érezni, és a megnyilvánulásaiból is azt veszem le, hogy tényleg vágyik rá. Amikor kiderült az IR-em 3-4 hete és kiborultam, hogy hagyjon el, selejtes vagyok, nincs peteérésem...stb.akkor valami kattant benne. Azóta ő sokkal magabiztosabb mint én.
Ildi, Capri,
Hogy ne görcsölj rá?
A 'ne görcsölj rá' már önmagában hibás. Az agyunk a 'nem' szót képtelen értelmezni. Ha ezt hajtogatod magadban, hogy ne görcsöl, ne görcsölj... gyakorlatilag beprogramozod magadnak hogy ' görcsölj'görcsölj'. Én sokáig magamnak se vallottam be, hogy görcsölök, még most is, mert úgy érzem most a legideálisabb minden (jó a fizetésem, korban épp jó vagyok, stb.stb.) de mivel a munkahelyemen hónapról hónapra csökkentik a fizetésünket, egyre bizonytalanabb minden. Én azért görcsölök, mert ha nem sikerül idén teherbe esnem, akkor jövőre már lehet hogy csak fele ennyi lesz a fizetésem, fele ennyi TGYÁS, GYES stb... úgyhogy én sem tudom hogy ne görcsöljek rá. Próbálok nem agyalni, és hinni a megérzéseimben hogy hamarosan megfogannak.

Én a dokikkal úgy állok, hogy nem tudom, mit, miért tesznek.

Reménykedek benne, hogy ha elsőre ment, megy megint.

A szülésznő nélkül viszont nem tudom, mi lett volna velem.

Jó lenne megtalálni, ha megint szükség lesz rá. Ha Ő nincs, ki tudja, hány naping vajódtam volna, exrán fantasztikusnak éltem meg a teljesítményét! :)

Ha lehete, inkább a szülésznő. Persze én nem ugrálhatok ilyen múlttal, mert kell, hogy ugrásra készen álljon a doki a rendellenességem miatt... :)

Ancsi!

Ez sajna nem olyan 1szerű.

Én az elsőnél jól megszívtam.
Korábban volt 1 dermoid cisztám a bal petefészkemben, amit a jelenlegi nődokim azzal a nődokival együtt műtött ki, akinél a lányomat szültem. Akkor az a doki volt a szimpibb, ezért válaszottam szülész dokinak.
Már az elején szóltam neki, még mialőtt rábólinthatott volna, hogy a dokim akar -e lenni, hogy alapvetően fallot tetralógiával születtem, amely mostanra tök ok, de nem tudni, a terhesség és a szülés alatt okoz -e majd komplikációt. Ez egy születési rendellenesség volt, a szívem nem megfelelően fejlődött ki, amit kicsi koromban 2 műtéttel sikerült rendbe hozni. A pasi rábólintott, végig tök rendi volt, de semmi extra gondoskodás, teljesen normélisnak éltem meg a 9 hónapot, a szülésnél viszont lelépett (felszívódott, mit a kámfor) és lepasszolt az apjának (aki éppen az ügyeletes szülész nőgyogyi volt aznap). Nem vagyok meggyőződve róla, hogy tényleg jó döntés volt -e terméyzetes úton szülnöm, majdnem baj lett belőle: kellett vákumos rásegítés és a kicsi nem sírt fel azonnal. Szerencsére minden jól végződött és nem volt semmi komplikáció.

A lelépett doki és a faterja se esett túlzásba a szülést követően, nem igazán látögattak, vagy vizsgáltak meg, amiről nem tudtam, mennyire normális, viszont az a doki, akinél most akaranék majd szülni, minden betegével nagyon rendes volt, többször megnézte őket szülés után is, odafigyelt rájuk, stb. Mindenkitől egyébként csupa jót hallottam róla.

Persze, lehet,hogy nekem is jobban kellene ugrálnom, akkor elvégezne mindenféle vizsgálatot rajtam/rajtunk de utálok orvoshoz járni, soha sem tudom, csak a pénzt akarják, vagy tényleg szükséges -e az adott vizsgálat, ezért csak akkor megyek dokihoz, ha már nagyon muszáj... :)

Nem tudom, most hogyan lesz, de jó lenne, ha minden plusz beavatkozás nélkül, magától jönne össze megint a babóca. :)0

Ildibaba,
és Te hogy állsz a dokid hozzáállásával? Jól megfogalmaztam... :-)
Én úgy gondolom, ha valamit tervezünk, akkor megnézzük, megfelelőek-e a körülmények, ha nem, akkor rendbe tesszük őket. Mert ha lakást akar venni valaki, akkor elkezdheti nézni az eladó lakásokat, de ha nincs rá pénze (és nem kap hitelt), akkor sok remény nincs... Előtte meg kell nézni az anyagi helyzetünket, a hitellehetőségeket stb.
Így vagyok a babatervezéssel is. Mert lehet próbálkozni fél évet-1 évet-2 évet, de ha utána kezdik csak a vizsgálatokat és kiderül, valami gond van, akkor a párban (a nőben meg valószínűleg még inkább) már olyan rossz élmények lehetnek, amik esetleg még nehezebbé teszik a teherbeesését. Neadjisten a kapcsolat is rámehet...

Ezt már korábban kezdtem írni, közben látom, hogy Ancsi is írt (köszi az infót).
Ancsi, én már a 2. orvosnál voltam augusztusban (ráadásul nem is Mo.-on, az első még mo.-i volt). Közölte, hogy negyvenvalahány éves koromig még nincs gond, nem vagyok túl idős (most 34,5 vagyok, de első babát tervezzük). Az még teljesen normális, ha csak 2 éven belül jön össze a baba. És persze mondta, hogy vegyem lazán a dolgot, fejben sok minden eldől stb. Mindezt úgy, hogy épp a lábam között matatott. :-) Persze visszakérdeztem, hogy igen, ezt sokan mondják, de mégis hogyan kell ezt csinálni? Gyakorlatias választ pedig nem kaptam...

Capri, Ildi és minden Lány aki hasonló cipőben van! Ez felháborító! Azért fizetünk e.ü. járulékot, hogy az orvosra ne lehessen számítani?
Keressetek másik orvost!!! Ha a kezdetek kezdetén nem alapos, akkor mi lesz az UH-os vizsgálatok és a terhesgondozás alatt? Én elmúltam 30. A nőgyógyászom azért alapos, mert ilyenkor már nagyobb az esélye a komplikációknak. Mikor nálam kiderült az IR megkért, hogy dietetikus/diéta és mozgás/ 2 hónap gyógyszerkúra, és addig csináljunk egy sperma vizsgálatot, nehogy hiába kezeljenek engem, mert ha férfi oldalán is van valami akkor más utat kell válasszon. Mivel nálunk minden ok a párommal így csak velem kell foglalkoznia.
BP-en van a magánrendelője, egyébként a kerepestarcsai kórház szülész/nőgyógyásza.

Az enyém nem úgy tűnik, mint aki hű de ráparázik a dolgokra... :)

Ancsi!

Én is kezdelek irigyelni.

Elmentem a dokimhoz szűrésre, mondtam neki, hogy szeretnénk babát. Erre annyi volt a reakció, hogy ok, akkor vagy egy év múlva tali, vagy ha addig összejön, korábban... :)

Ancsi, egyre jobban irigyellek a dokid miatt... :-) Az ország melyik részén van?

Ildi, persze nem is kell ennyire előre szaladni. Mi nem is gondoltunk erre, de a nőgyógyászom ragaszkodott hozzá. Pedig mi nem próbálkoztunk, nem voltak sikertelen hónapok/évek mögöttünk. Elmentem egy ismerősöm által ajánlott nőgyógyászhoz és ő kivételesen alapos minden tekintetben.

Capri, odaseneki' :)))) Jó tanulság ez mindenkinek, hogy nem kell parázni mindentől, mint én :DDD