Fórum

Na igen, én is hangosan felröhögtem a múltkor mikor a főnököm mesélte, hogy nem tervezték, de a menye most a 2. gyerekét várja, mert "VÉLETLENÜL" teherbe esett. Na gondoltam magamban, az igen, azt úgy egyszer én is kipróbálnám, amúgy meg szerintem hazudik, aki azt állítja, hogy véletlenül megtörtént vele egy ilyen dolog (na ezt a pár sort csak úgy "félig" viccesnek szántam)

Cickafarkat már nem iszom, de ittam sokáig. Ciklus első felében kell. Nagyon jó hatással van a női szervekre, a működésükre. És tényleg, én tapasztaltam. Állítólag segíti a a peteérést is... Én esténként ittam egy-egy nagy bögrével.

Lányok, aki itt már régóta vár, mindenki pecsételget menzesz előtt. Nem jó ez így...:S

Gépeltem egy csomót, és eltűnt... na mindegy.

VeDi
De igen, ezen átmegyünk mindannyian. Ki jobban, viseli, ki kevésbé. Én hol így, hol úgy...:)

Tina82
Cickafark: nekem alacsony az ösztrogén szintem, ciklus első felében kell innom. A palástfüvet pedig a ciklus 2. felében lehet inni a menstruáció napjáig. Segíti az egyensúlyt. Mondjuk 3 hónap után nekem a palástfű soknak bizonyult, nehezen vált le a nyálkahártya, elhúzódó pecsételés lett a vége, így az akupunktúrás doki ezzel leállított.
2-3 hónapos kúrákat javasolnak belőlük, aztán szünet.
Hormonok hogy állnak?

Lányok,én is egyetértek veletek! Nehéz ez napról napra, és mindig azt mondjuk,hogy majd a következő hónapban.Igazából az dühít a legjobban,mikor azt mondják,hogy csak egyszer történt úgy a dolog és lám, jön a baba. Ettől már csak az a dühítőbb,mikor megy elvetetni, mert nem tudja felnevelni.Az ilyeneknek csak úgy jön, mi pedig megszenvedünk érte.
Nekem a legjobb barátnőmnek másfél hónapos a picije és egyszerre döntöttük el,hogy babát szeretnénk. Ő az egyetlen akitől nem irigylem, hanem vele együtt örülök. De a többiek,na azt inkább hagyjuk.
Én sem bírtam ma, ugyanis leesett a hőm reggelre és ma délután meg is jött. :( de egynek örülök,hogy ma mentem el a TSH eredményemért és az 0,85 lett. Szerintetek továbbra is szedjem a gyógyszert? Beszéltem ma az orvosommal és megyek majd 29-én UH-ra, megnézi hogy van e tüszőrepedésem. Remélem a szülinapon alkalmából kapok jó hírt is!! :/
Olvastam itt a cickafark teáról. Mire isszátok azt??? milyen hatást fejt ki?

VeDi, pontosan, a jövőbelátás képességét én is kipróbálnám. Mert ez az ami olyan léleknyomorító tud lenni ha jobban belegondolsz (én szándékosan ezért is nem gondolok bele) hogy nem tudod, hogy ez a hónap lesz-e a tiéd, vagy a következő, vagy majd csak X idő múlva.
Hajjajj, mennyivel egyszerűbb lenne a világ!

Nekem ma megint erőt kell vennem magamon, ugyanis nem elég hogy csökkent a hőm ma reggelre (na jó, azért nem sokat, úgyhogy próbáltam nem foglalkozni vele), de az előbb elkezdtem pecsételni is, ami sanszos hogy már megint a közelgő mensit jelzi... puffneki...

Moha
Érdekes, hogy az ember szervezete miket tud produkálni a reménytelenség, elkeseredettség, szomorúság, csalódás (és még sorolhatnám) hatására! Nekem személy szerint nem lenne semmi bajom, ha valami emberfeletti jövőbe látás során megtudnám, hogy tuti lesz gyerekem, csak ki kell várni. De mivel nincs ilyen csodálatos képességem, egyátalán az sem biztos, hogy valaha is lesz gyerekem, ami végtelenül elszomorít.

VeDi
Köszi, akkor nem keresem.
Csak érdekes, hogy ez aztán még egyszer előjött, amikor nyár elején megszületett egy ismerős gyereke...de akkor már tudtam kezelni, mert az első alkalom után kiokosítottam magamat a neten. Ilyenkor ha érzem, hogy jön, koncentrálok, lassan lélegzek, hosszabban fújom ki, mint beszívom, és próbálok nyugodt maradni. NEhéz, de jól megy. És már abban is biztos vagyok, hogy ez a hosszú próbálkozás és sikertelenség az okozója, mert múlt héten egy este elalvás előtt felötlött az a gondolat, hogy lassan két éve várok... és csak egy missed ab az eredmény...és akkor megint előjött. :X

Moha, indhra
Nagyon szépen köszönöm a bíztató szavakat!!!! Sokat segít, hogy ti nem néztek dilisnek, hanem megértitek.
indhra, nem semmi, hogy miken mentél keresztül! És még én nyafogok? Nekem még nem kellett ilyen szörnyűségeket átélnem, mint egy terhesség elvesztése.
Moha,emlékszem a pánikrohamodra. Már akkor is jelen voltam a fórumon, de csak olvastalak benneteket. Már 2 éve itt vagyok, azóta adtok nekem erőt, így vagy úgy!

VeDi
Nekem tavaly ősszel pánikrohamom lett ettől az érzéstől, amiről írsz...nagyon megijedtem, még sosem volt ilyen. Le is írtam itt, ha megtalálom, bemásolom...

Igazad van Moha13, egyetértek veled!

VeDi84, az én sztorim:

Egy: Az egyik barátnőm most szült meg, és ha januárban az SZTK-s doki jóvoltából nem történik meg nálam a spontán vetélés, akkor kb. egyszerre lettünk volna kiírva. Ma már babázhatnék.

Kettő: Az eset után tavasszal a legjobb barátnőmmel néhány nap csúszással tök véletlenül kb. egyszerre estünk teherbe. Ő most a 7. hónapban van, nekem missed ab-om volt májusban. Azóta ez az első próbálkozós hónapunk. Borzasztó türelemjáték...

Tudom mit érzel, és nincs más mint a pozitív gondolkodás, és az hogy "erőszakkal" akkor is örülj a hírnek. Én is így teszek, és hiszem azt hogy ezzel (ha hülyeség - na nem, ha ciki - ha nem) bevonzom a jót.
Igen, tudom (inkább nagybetűkkel: TUDOM!), rohadt nehéz (nagybetűkkel: NEHÉZ), de biztosra állítom hogy eljön a mi időnk is (mert az nem lehet hogy nem), és a mostani helyzetünket egy picit sem tesszük jobbá azzal (sőt!), hogy dúlunk-fúlunk, mérgezzük magunkat a bánattal, mert ettől csak még nagyobb görcs lesz bennünk, ami még nehezebbé teszi ezt az egészet. Ha hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk az önsajnálat és hagyjuk hogy fájjon, azzal senki másnak - csakis magunknak ártunk vele.

Nem vagyok egy templomba járó típus (nem ezen múlik szerintem), nem követek keleti tanokat, nem jártam soha agykontroll tanfolyamra, de nagyon erősek hiszek, és próbálok tudatosan nem belehalni a várakozásba. Mert nem akarok lelki roncs lenni, mire végre tényleg kiválaszt magának egy kis lelkecske. Megfogadtam hogy akkor is nyugodt leszek, és kiegyensúlyozott.

És amit Moha mondott tök igaz, nem az a gáz hogy másnak van, hanem hogy nekünk (még) nincs.
De lesz! És pont ezért is jó ez a Fórum. Még nem rég óta vagyok itt, de azt tudom, hogy ez egy jó kis közösség. Nekem máris sokat segített. Segítsünk egymáson és figyeljünk egymásra. Mert ez jó! :-)

VeDi
Semmit nem kell csinálnod. Legalábbis én nyíltan vállalom, hogy én is így vagyok ezzel.
De ez nem gonoszság. NEm az a bajunk szerintem, hogy "neki miért van", hanem egyszerűen szomorúak vagyunk, amiért "nekem nincs". ÉS ahányszor ilyen hírt kapunk, mindig feltépődik ez a seb...hogy megint más örömén kell mosolyogni és gratulálni, és a fene sem tudja, hogy nekünk mikor lesz ilyen...
HA itt a fórumon lesz babás valaki, akkor nem, mert tudom, hogy egy cipőben jártunk sokáig, és inkább reményt ad, hogy lám, a hosszú hónapok várakozása után neki sikerült, akkor nekem is fog egyszer...