Fórum

Köszönöm Erikasz! Nem tudtam, hogy még ovu után is van toj.nyák.
Ez engem most megzavart, holott a hőm egyértelműen mutatja, hogy megtörtént a tüszőrep.és. köszönöm a válaszod!
Még egy hét és mész lassan orvoshoz, kíváncsi leszek mit fog mondani a ciklusodra. Szedsz vitaminokat most?

Anitacool kerestem a like gombot az írásod alatt :-) aztán rájöttem, hogy nem facebook! :-) egyetértek. Meg kell gyászolni, és sajnos a tapasztalat az, hogy aki ezt nem élte át, fogalma sincs mit élünk át. Hiába várunk együttérzést....nem igazán tudnak mit mondani az ismerősök. Sokszor hibásan annyit mondanak lesz másik :-( közben mi Gyászoljuk a meg nem született gyermekünket! De Te erős leszel, és együtt csendben is tudtok gyászolni a pároddal! Légy türelmes!

Christi összeszorult a szívem a soraidat olvasva. Ha az segít az elfogadásban, sírjatok egymás vállán egy nagyot, muszáj lezajlania a gyásznak, akárki akármit mond, ez a veszteség is átmegy a gyász minden fokozatán. Én ezt tapasztaltam.
Lion a te esetedben is meghasadt a szívem. Nagyon fiatal voltál, de szerintem nem kor kérdése, ha már ott van valaki a testünkben, bizony felélednek az anyai ösztönök, a vágyak! Én a szomorú esetünk után, elveszítve a magzatokat egy évig voltam anya gyermek nélkül. Pokol volt.
Ma már itt van a szivárványbabánk, aki viszont kárpótolt minden veszteségért, mert ő egy csoda! És ha az első babák megmaradnak, ilyen hamar biztos nem jött volna a következő és bizton állíthatom, hogy sokkal üresebb lenne az éltünk Nélküle. Persze ezt akkor még nem tudhattam és nem is vígasztalt volna. De utólag kapunk azértokat a miértekre. Addig pedig önfegyelem, hit, türelem, kinek mi segíthet az elfogadásban. Szerintem egy gyermek elvesztését (legyen az korai vetélés, vagy halvaszülés) nem lehet feldolgozni, csak megtanulunk vele együttélni.
Legalábbis én így gondolom, dacára annak hogy sok abortusz volt már a távoli ismerősi körömben. Ezzel én egyáltalán nem tudok azonosulni. Ha már engem választott egy kis emberi lény az anyukájának, nem tudnék nemet mondani. De ez egy egészen más téma persze.

Olioli: Dehogy most lesz ovud ,a tojás nyák még ovu után is van 2 napig !
A ciklus 14 napján lehetett nyugi,az ovud !
Testvéremék látogattak meg ,egyik elment jött a másik ,mozgalmas napom van !
Alig tudok a gép elé ülni bocsi !!!

Kira : Nem kell megijedned ,hogy a lutelárisban több tized fokot esik és nő a hőd ez igy természetes mig meg nem nyugszik !
Jó hogy beraktad azt a hőt is, mert lehet ezen az egy mérésen sok minden múlik !
Ha holnap 36.5, 36.6 igy fog lenni a hőd akkor ide rakja az ovud !
A hő magassága ne zavarjon ,most láttam olyan görbét el sem hinnéd, mikor beágyazodott akkor ment fel 36.5 36.6 ra .
Láttam egy személytől hőgörbét, egyik alacsony hőjű a másik magasabb és mind kettő terhesgörbe volt !

Lion86 ne szabadkozz, nobol vagyunk tele erzelmekkel, de ez igy van jol! Egy ilyen dolgot nem lehet felvallrol venni, vagyis nagy baj lenne, ha at tudnank siklani ezek felett, mintha mi sem tortent volna. Orulok, hogy leirtad!

Christi, az valóban szörnyű, amikor látod a párodat sírni, mikor te próbálsz erős maradni. Az én sztorim azért nem ugyanaz, mint a tiéd, de most kikívánkozik belőlem, remélem nem rökönyödtök meg rajta. Amikor először történt velem ilyen, 16 éves voltam. Komoly kapcsolatom volt, ezért elkezdtem gyógyszert szedni és már hatnia kellett volna, mégis terhes lettem. Sokan biztosan őrültnek gondoltak volna, de én nagyon akartam azt a babát. A párom 6 évvel idősebb volt, jó munkája volt, azt mondta, ha terhes vagyok megtartjuk, de mikor meglátta a pozitív tesztet, azt mondta mégsem akarja. Azt mondta, úgysem fog megmaradni és másnap el is kezdett ömleni a vér belőlem. Őt hibáztattam, de nem mondtam neki, a műtét után nem szólt semmit, csak sírt és sírt. Én nem tudtam sírni. Eltelt fél év, mire először ki tudtam sírni magam. És amikor 19 évesen újra sikerült teherbe esni, eszembe sem jutott, hogy ne tartsam meg, pedig a családom még akkor is korainak tartotta, de én mindennél jobban vágytam rá. Bocsánat, hogy ez most így kitört belőlem, de feléledtek az emlékek. Az első viselt meg legjobban, talán azért is, mert csak az végződött műtéttel, vagy ki tudja.

Erikasz sokat szoktalak emlegetni itthon, a segitokeszsegedet, a pozitiv hozzaallasodat. Merhetetlenul felnezek rad ezek miatt!

Mikor valaki kerdez itt a csoportban valamit en is szivesen valaszolnek barmire de nem tudok. Eletemben nem voltam semmilyen hormonos vagy barmilyen vizsgalaton, kb toletek hallom ezt. Ez az oka, hogy nem szolok bele nem azert mert nem akarok segiteni.

Azt olvastam, hogy a veteles fertozes miatt, progreszteron hiany miatt, illetve kromoszomarendellenesseg miatt tortenik. Ugy gondolom nalam az utolso allhatott fenn. 44 eves vagyok, a statisztika szerint minden 3.terhesseg vetelessel vegzodik ebben a korban.

Mikor alltam a muto elott akkor is eros voltam, aztan raneztem a paromra es lattam, hogy sir. Egybol eleredtek a konnyeim. Neki az elso babaja volt. A kovetkezo mikor elmeselte, hogy felment a szuleihez elmondani mi tortent es az edesapja is el kezdett zokogni meg o is. Ezeken elsirom magam.

En mar elorefele tekintek. Holnap allasinterjura megyek, 1-2 honapon belul koltozunk a sajat otthonunkba, szeptemberben osszehazasodunk, addigra remelem ismet jon a baba. Ahogy megengedett azonnal probalkozni fogunk.

Christi :Most értem haza !
Egész munka alatt te jártál az eszembe !
Borzasztóan sajnálom ,tudom mit érzel !
Nekem is mikor mondták, hogy nincs szívhang 8 hetesen... nem hittem el !
Valami történt a fogamzásnál és nem fejlődött !
Állandóan azon gondolkodtam mi volt a baj ,talán a lapcsánka, mert azt kívántam íze a számban volt és elmúlt......aztán nem is csináltam!
Talán az ?
Ilyen dolgok jártak az eszembe !
Nehéz ...túltenni magunkat tudom ,de erőt kell venni és tovább kell lépni !!!
A vérzés is egyénfüggő én nem is véreztem, csak pecsétek voltak, csak mikor kihoztak a műtőből de az is minimális volt !
Szeretünk nagyon mindannyian ,ha valamit megakarsz beszélni,kiönteni a szíved mi itt vagyunk neked ,ne felejtsd el !!!
Pihenj sokat ...puszillak ....

Christi, most tudtam csak olvasni. Jó látni, hogy megnyugodtál, a bizonytalanság tényleg mindennél rosszabb. Az a 2-3 hónap gyorsan elrepül, kívánom én is hogy mielőbb felépülj!

Zsuzskam, sajnálom, hogy Veled is ez történt. Jól eltűntél mostanában, nem is mesélted, mikor még úgy volt, hogy lesz baba. Azért jelentkezz majd időnként.
Christi, úgy tudom 6 hetet kell várni, de a barátnőm meg már a következő ciklusban újra babás lett, és egészséges kislányt szült (megvárták a műtét utáni első mensit és megint próbálkoztak). Szerintem elég a hat hetet kivárni és utána akkor próbálkozni, amikor újra késznek érzed magad rá.