Fórum

FBetti, hajrá, remélem tettetek az ügy érdekében ;-)
Visszatérve a kollégákra, örülök, hogy nem kell bejárnom dolgozni, hanem home office-ban lehetek, így nem kell találkoznom senkivel, megúszom a körbeugrálást, és a drámázást. Az is csak feldühítene, jobban szeretek csendben örülni a babának.Van egy kolléganőm, aki a 4 évvel ezelőtti terhességemnél is ahányszor találkoztunk, mindig kérdezte, hogy vagyunk, és pocaksimi. Na azt nagyon utálom. Meg azt is, ha ennyit foglalkoznak a terhességgel, ez is magánügy.

Natus, eszembe jutottál, mi a helyzet veletek? Voltál dokinál? Minden rendben van?

Sziasztok!
Tegnap délutáni ovuteszt is pozitív volt, ma délelőtt már elég halvány volt a csík, úgyhogy gondolom, hogy most már nem kell többet csinálnom.
Köszönöm a hozzászólásokat, sokat segített. Figyelem a hőm alakulását, elméletileg most már fel kell menjen. Majd rakok fel hőgörbét, ha már látszik is rajta valami.
Roxi, akkor mi most együtt fogunk izgulni ebben a ciklusban. :-))

Sziasztok!
Szerencsére nálam nem kérdezgették se családi körben, se az ismerősök vagy akár a munkahelyen. Szóval nem volt ilyen jellegű nyomás rajtam.
Igaz, a családban 4-en vagyunk fiatalok szorosabb kötelékben (én, tesóm és két unokatesóm) már mindenkinek van gyereke, öcsémnek és egyik unokatesómnak kettő is. Pedig én vagyok a legidősebb, gondolom arra számítottak, hogy nálam lesz először, ehhez képest én leszek az utolsó. Nem baj, bár egy kicsit rossz érzés, de egyszerűen nem volt egy épkézláb kapcsolatom, azért is nem vállaltam eddig gyereket. Meg hát ismerősi körben, barátok, mindenki családos már, de szerencsére senki nem unszolt ezzel.
Remélem, hogy most már hamarosan jön a babó, pont ideje lenne már. Párom családjában a közelmúltban két haláleset is volt a Covid miatt, úgyhogy jól jönne már egy jó hír is.

Andi csodállak a kitartásod miatt!
Nagyon nehéz lehetett :(

Teljesen igazad van Roxi, ez tényleg magánügy és nem tartozik senkire hogy egy pár akar-e babát és hogy mikor akar. Ahogy az sem hogy próbálkoznak-e. Persze hogy nem értették, hiszen mindenkinek küzdelem nélkül jött össze a baba, aki csak teherbe tudott esni az teherbe is esett sőt mindenkinek mar a 2.babája született azóta, én meg nagyon szomorú voltam, hogy a mi első babánkat elveszítettük, és nagyon sokáig teherbe se estem utána. És ez ment a családban, ismerősi körben is, mindenki sorra esett teherbe, pikk pakk, vagy véletlenül becsúszott, vagy az eltervezés utáni hónapban már össze is jött.nagyon szenvedtem hogy mindenhol ezt hallottam hogy épp ki lett terhes, ki szült.úgy éreztem boldog boldogtalannak sikerül egyedül csak nekünk nem.frusztrált hogy már nem tudtunk találkozni olyan emberrel aki nem terhes vagy nincs babája.

Andi nagyon tapintatlanok a munkatársaid.
Nem is értem az ilyen embereket hogy miért kell ilyen erőszakosak lenni.Miert kellene egyáltalán bárkinek is tudnia róla hogy egy pár babát akár ?!
Persze egyszer megkérdezi esetleg az ember hogy mikor szeretnének babát,de ennyivel lezárható lenne sztem a dolog.

Én amikor férjhez mentem 2016-ban, utána rögtön mindenki a fülemet rágta a munkahelyen hogy baba mikor lesz? Nem ertem miért ez a fontos ha v.ki férjhez ment, nem biztos hogy rögtön akar, vagy bele sem gondolnak hogy akar de nem jön.szóval ez mindenhogy nézve tapintatlanság.
Utána még tapintatlanabbak voltak, miután 2017-ben elveszítettük az első babánkat, jó utána nem rögtön, de amikor eltelt másfél-2 év es azt látták még mindig nem vagyok terhes, akkor meg azzal jöttek, hogy nem akarunk másik babát? Egy ideig lepattintottam őket azzal, hogy még nem állok készen, meg be szeretném fejezni a sulit, mert csinálom a jogi egyetemet levelezőn, most vagyok harmadéves. Volt egy kolleganőm akivel ahányszor összefutottam folyton kerdezte: még mindig semmi? Utána mondtam hogy próbálkozunk de hiába, szeretnénk babát de nem jön és már nekünk nem lesz. Aztán már ingerülten elküldtem mindenkit a fenébe mikor már meguntam, hogy most már elég, erről nem akarok beszélni ha kérdezni akarnak kérdezzenek az egyetemről, vagy bármi másról. Egy idő után már nagyon pipa lettem mikor belül szétvetett a düh mert pontosan tudtam hogy minden hónapban próbálkozunk, jól időzítve, csomó pénz elment ovutesztekre, és mégis minden egyes hónapban megjött. Legszívesebben odamondtam volna ezt, meg azt hogy akaratom ellenére jön meg mindig, nem én akarom ezt hogy minden hónapban menzesz legyen, de a fejem tetejére is állhatok, mindig ez van.
Sokan ezt fel sem fogják, főleg olyanok nem akinek pikk pakk összejött mindenféle küzdelem nélkül, bele sem gondolnak hogy sokan hiába szeretnének és tesznek meg mindent, nem jön.ez nem egy ruhadarab hogy eltervezem hogy megveszem és már ott is van.ez sokkal bonyolultabb..attól hogy nem beszélnek róla, mert ez nyilván magánügy én sem kürtöltem szét a lombikot.főként a januárit nem, mert féltem az újabb csalódástól, és a francnak se volt kedve azt a hírt közölni hogy ez se sikerült, megintcsak értéktelennek éreztem volna magam hogy még így se vagyok képes teherbeesni.

FBetti : én a 25os érzékenységű ovu tesztet használom, és nekem egyszer pozitív egy hónapban.Azt olvastam hogy aki érzékenyebbet használ mondjuk 10t ott előfordulhat hogy napról napra erősebb.
Én úgy tudom hogy a pozitív teszt napján és utána 3 napig ajánlott együtt lenni a baba érdekében :)
Szorítok neked ,pár nap eltérés van köztünk. :)

Nálam amikor ilyen kedvesen kérdezik hogy na mikor lesz már baba, miért nincs még..
Hát a párom húga olyan okosnak hiszi magát;hihetetlen de minden téren.
Nos én eldöntöttem hogy eddig türelmes voltam,mondtam hogy majd érkezik ha ő is úgy akarja,vagy ha eljön az ideje.
De ha még egyszer megkérdezi ő vagy anyósom mert rájuk jellemző ez a ,, kedvesség" és tudálékosság akkor biztos megmondom nekik, hogy miért gondolják hogy bármi közük van éhez,mert ehez egyedül nekünk van bármi közünk és ha annyira babázni akar hát előtte is ott a lehetőség, hajrá.(persze még magát se képes eltartani)
Sajnos nálunk úgy néz ki ebből értenek ha le vannak teremtve,mert ha szépen mondok bármit is huszadjára se akarják felfogni.Eljutottam addig hogy a mi nyugalmuk a legfontosabb, főleg most .Nem nekünk kell szégyenkeznünk mások tapintatlansága miatt.

Még nem mondta a doki, hogy az a trombózis dolog kellene. Ez csak amúgy anyukám fejéből pattant ki, aki háziorvos mellett egészségügyi asszisztens. Remélem, ez nem lesz gond, a műtétemkor kaptam Clexant, de eddig még nem mondtak semmit. Csak, hogy egyik ok is lehet.
Na igen, ez a fizikai meg lelki akadály.... Nekem el kellett ismernem, hogy miután a lelkieket megoldottam, mégsem jön a baba, valami fizikai oka is kell legyen. De hát sok az okos, aki Dr. Google segítségével már PhD a pszichológiában, a genetikában, stb. Én most tanulom, hogy azt tudjam mondani mindenkinek, aki kedvesen /vagy nem/ érdeklődik, hogy ez magánügy. De amúgy azt is gondolom, hogy a társadalom hibája is. Bár 2021-t írunk, mégis az van, hogy egy nő elveszíti a nőiességét a szemében, ha nem tud/nem akar gyereket szülni. Személy szerint rám egy nagy nyomást is helyezett, mert hát minden korombeli már szült /férjhez ment. S tudjátok, mikor kipipálták a férjet a listáról, akkor azt mondták, na akkor jöhet a baba. Ilyenkor úgy odamondanék...

Szívemből szóltatok! A sok különböző kérdés és az utána jövő tapintatlan visszakérdezések vagy reagálások, akár szóban akár arckifejezéssel.
Érdekelne, hogy Ti mit szoktatok válaszolni!?

Ha épp türelmes vagyok: Jön ha itt az ideje/ ha jönni akar - Persze, tervezünk/ szeretnék kisbabát a közeljövőben. Ha már nem, akkor egyszerűen nem válaszolok a kérdésre. Témát váltok.

Nehéz nem az arcukba vágni az igazságot, hogy ne még én érezzem kellemetlenül magam. De ez magánügy.