Fórum

Alphra- gratulálok neked is!! :-)

Plum

Én mostanában nagyon sok cikket olvasok a hashimoto-ról és eleve a pajzsmirigy és a meddőség kapcsolatáról, és nagyon érdekeseket találtam. Főleg külföldi cikkekben azt írják, hogy a jód nagyon fontos, és nem csak a pajzsmirigynek, hanem a petefészkeknek is. Azt írják, hogy nagyon sokszor a meddőség hátterében simán jódhiány áll. Ezeket az infókat azért találtam, mert nemrég olvastam pár gyakorikérdéses bejegyzést, ahol azt írták többen, hogy a spirulina szedése után estek teherbe hosszú próbálkozás után, abban pedig ugye jód is van, mivel tengeri alga. Az is nagyon érdekes, hogy több cikk is megemlítette, hogy az orvosok "jódfóbiája" elég veszélyes üzem, és egyes orvosok szerint jódra a hashimotósoknak is szüksége van, főleg terhesség alatt, hiszen a magzatnak is nagyon fontos a jód. Most akkor nem tudom megint, hogy mi van, kinek higgyek, egyszerűen elúszom az információkban...
A Balázs Csabához sem tudom, hogy menjek-e, főleg, hogy mondtad, hogy minden egyes konzultáció csillagos eges árú nála...nekem valahogy visszatetsző, hogy van pofája ennyit elkérni fél óráért, főleg úgy, hogy fél évre előre be van táblázva, annyi a betege...ha a felét kérné, az is elég lenne...szerintem. És valahogy nem vagyok biztos abban, hogy feltétlenül rá van szükségem. Ki akarom próbálni az algát, hátha csak egy kis jódhiányom van...
de mi van, ha pont rosszat teszek vele?
Nem igaz, hogy egyszerűen nincs senki, akire rá tudnám magamat bízni nyugodt szívvel...:(
És mi van, ha nem is a pajzsmirigyemmel van gond?
Elég furi, hogy az FSH-m ilyem magas...ezt is most olvastam, hogy az én koromban még kevesebbnek kéne lennie...nekem 8,9.
Az FSH-LH arányom jó, mert FSH 8,9, LH 8,7. A magas FSH viszont petefészekkimerülésre utalhat...ha jól tudom.
Már meignt egy csomó mindennel tömöm az agyam és már megint nem tudom, mit kezdjek ezzel az egésszel...és közben tele van az utca kismamákkal, mert süt a Nap és mindenki kint vidámkodik a városban a gyerekeivel...

Moha13
Köszönöm, remélem nem kiabálom el a dolgot!
Ohh, segíts rajtam, hol keressem a reményhozót?

Alphra
Gratulálok Neked is és majd írj lécci a reményhozóba is. :)

Plum!

Köszönöm, hogy leírtad!
Szerintem ezen a pajzsmirigy problémán lehetne még esetleg dolgozni. Mert valahogy úgy tűnik, hogy a gyógyszer levitte ugyan, de ingadozik. Az orvosodban megbízol, aki ezt kezeli? Én úgy tudom, hogy ha a pajzsmirigy értéket nem sikerül rendezni megbízhatóan, akkor az gátolhatja a megtapadást, illetve később is gondot okozhat a terhesség során.

Lányok, 2 pozi tesztem van, el sem merem hinni...

IZiSZM gratulálok neked is! ;)

plumeria14
Szia!
Mint dietetikus mondom a terhelésedre, hogy a 120' cukornak nem kellene a 0' cukor alá mennie. Nem okoz tüneteket, nem érzed néha kaja után hogy remegsz, éhes vagy és ideges? Az inzulinod szép. Az esti csokizás nem befolyásolja a másnapot, hacsak nem 23.00után etted tele magad. :)

maximail,
korábban privátban az alábbiakat nézettem/csináltattam már meg:
3. és 21. napi vérvétel – mindig minden rendben volt, kivéve az Anti-TPO-t, amit magánlaborban csináltattam meg, mert ez senkit nem érdekelt rajtam kívül és hoppácska, milyen jól tettem, mert először 273 lett, ami egyértelműen Hashimoto (ez január végén volt).
átjárhatósági – mindkét oldali petevezető átjárható
páromnak spermavizsgálat – minden rendben
A Forgácsban vérvételeken voltunk, a többi leletünkre azt mondták, hogy elfogadják. Itt a 3. napo az alábbiakat nézték:
TSH 1,784 mIU/L (0,35-4,94)
FSH 4,4 IU/L (3,35-21,63)
LH 5,18 mIU/L (2,39-6,60)
PROLAKTIN 510,8 mIU/L (25,20-628,50)
ÖSZTRADIOL 47,00 pg/ml (21,00-251,00)
TESZTOSZTERON 1,34 nmol/L (0,31-4,51)

Itt a prolaktinom elég magas lett, de ez egy nagyon stresszes időszak volt, így ezt a lombik előtt meg szeretném ismételni magánlaborban az Anti-TPO értékkel együtt, illetve, ha még valami kiderül a konzultáción. Az endodokim mindig azt mondja, hogy a TSH önmagában nem mond semmit és két különböző labor eredményét nem célszerű összehasonlítani.
A TSH-m egyébként változó: szeptemberben 1,78; májusban 0,76; márciusban pedig 1,55 volt.
Az IR eredményeim a következők lettek:
3 pontos terheléses vizsgálat:
éhgyomri glükóz: 5,3 mmol/L (referencia: 3,6 - 6,0)
60 perces glükóz: 5,1
120 perces glükóz: 4,7 (referencia: 4,1 - 7,8)
éhgyomri inzulin: 4,9 (referencia: 2,6 - 24,9)
60 perces inzulin: 29,3
120 perces inzulin: 26,2
Erre a dokim azt mondta, hogy csupán annyi a teendő, hogy kerülöm a cukrot. Már jó néhány hónapja áttértem a Xilit-re és az igazság az, hogy a cukorterheléses vizsgálat előtti este jó beédességeztem, lehet, hogy az is egy kicsit bekavart.
Nálam a pajzsmirigy gyulladás kavarhat be szerintem, mert ez sok mindenre kihat(hat), így az én esetemben a TSH-ból nem lehet kiindulni :(

Plum!

Leírod, hogy milyen vizsgálataitok voltak? Sokan vagyunk, hátha valaki kiszúr valamit, amit esetleg még lehet nézni.

A pajzsmirigyeddel mi a helyzet? Nem lehet, hogy még nem "állt be" rendesen? Nem olyan régen fedezték ott fel az eltérést, nem? Az IR-es vérvétel értékeid milyenek lettek, leírnád? Nem akarlak semmire rábeszélni, csak gondoltam egy ötletelést megér, hiszen jó páran vagyunk itt, akik magunk találtunk olyan vizsgálatokat, amit az orvosok esetleg meg sem említettek...

tomka,
november 5-re stimulációs konzultációra van időpontunk, akkor megbeszélünk mindent és eldöntjük, hogy mikor legyen a lombik...vagy a következő ciklus jöhet szóba, vagy a januári, mert a decemberibe bekavarnak az ünnepek...az igazat megvallva nem tudom mi legyen...valahogy mindig bennem van az, hogy ez mégis csak egy nagy és nem olcsó beavatkozás (sajnos én nem tudom már kivárni a TB támogatott listát), egyszer azt gondolom, hogy adnék még egy századik utolsó esélyt, máskor pedig azt, hogy nem szabad tovább várni és lépni kell...de mindig bennem van az a félelem, hogy mi van, ha van valami probléma, ami megakadályozza a beágyazódást, megtapadást és erre a drága lombik sem megoldás?
Nem tudom meddig lehet bírni, de ezzel én is úgy vagyok, mint Moha, hogy a mensi első néhány napján azt érzem, hogy feladom, de amikor már túltettem magam a traumán, akkor megint azt érzem, hogy tennem kell valamit, mert így soha nem lépek előre...