Fórum

Sziasztok!
Èn is ritkàn írok de minden nap olvaslak titeket és szurkolok mindenkinek.
Mohàval,Plummal, Mirmite, Maximailal együtt majdnem egyszerre kezdtük.
Az èn helyzetem kicsit màs mert mi lombikozunk de mindig tartottàtok benne a lelket mind a 3 sikertelen lombik utàn.
Viszont most a 4. sikerült !!!!! :))))))))))
Mèg az elején tartok majd később leìrom a törtènetèt.

Szóval Moha ! kitartàs te is kismami leszel mert meg èrdemled :)))

Mirmite , gratulàlok !!! :))))))

Sziasztok!

Moha!
Nagyon köszönöm a válaszod,reményt adtál.Most értem haza melóból és olvastam vissza.
Szerintem az elmúlt napokban lévő telihold lehet a ludas a furcsaságok miatt.Nekem évekig mindig teliholdkor jött meg és most is szerintem azért volt a mensis görcsöm a napokban,ami mára elmúlt.Szerintem meg volt és ott az ovud ahol a rendszer jelzi és ezért lehet a cicifájás.Sikerült együtt lenni abban az időben?Mert ha igen,lehet,hogy megtörtént a fogamzás és ezért az émelygés.Szépen felkúszott a hőd!Drukkolok nagyon!

Mirmite!
Hát hogyne emlékeznék Rád! Jó sokáig itt tobzódtál Te is...és már 20. hét...:)
Már megint bőgök...;(

Olyan aranyosak vagytok, hogy még mindig itt bújkáltok és figyeltek minket...;)
Plumnak szerintem tényleg elege lett...és majd csak akkor jelentkezik, ha a jó hírt hozza...néha én is eltűnnék, csak aztán azon kapom magam, hogy itt olvasgatok...

Köszi, hogy írtál! :)

További szép várakozást Neked és könnyű szülést! :)

Moha

Biztos emlékszel rám is:)
Mi kb egyszerre kezdtük pályafutásunk az oldalon:)
Igaz Mi előtte is már régóta próbálkoztunk.
3,5 év után sikerült végre és most a 20 hétben járok.
Azóta is olvasom minden nap a fórumot és drukkolok a pozi tesztekért.
De elsősorban Miattad és plumeria miatt maradtam rendszeres látogató mert nagyon érdekel mi történik Veletek:)
Látom már többször érdeklődtél plum felől,remélem hogy jól van ő is.
Én biztos vagyok benne hogy előbb utóbb anyuka leszel Te is:)
A kitartásod és az erőd csodálni való és soha ne változz meg:)
Ilyennek szeretünk:)

DRI44
Köszönöm szépen, nagyon jólesik, hogy ennyire figyelsz és szurkolsz! Úgy elérzékenyültem attól, amit írtál, hogy most meg bőgök...potyognak a könnyeim...:X

És mesélj, hogy vagytok? :)

Amicsek
Köszi, aranyos vagy! :)
Azért nem mindig és nem mindenki szeret, mert igaz, ami igaz, néha kissé nyers vagyok...vagy nagyon. Nem mindig tudok kedves lenni, ha épp felháborodom...diplomatának mindenesetre nem megyek. :)

Moha!
Köszönöm,hogy vagy! Olyan jó,hogy mindig bíztatsz,segítesz,nem csak nekem,másoknak is.Sajnos èn sem tudok jelenleg mit hozzá szólni,amit sajnálok,de csak bátorítani tudlak tèged! Kèrlek ne add fel,mert belőled nyerem èn is a kitartásom.Te vagy az elsődleges energia forrásom. S mivel mindenkin segítesz,itt mindenki szeret!

Életi
Addig is, amíg itt vagy, (remélem, nem sokáig) ajánlom olvasgatásra a "reményhozó" fórumunkat, amit azért hoztam létre, hogy amikor a sokáig itt fórumozó/próbálkozó emberkék végre pozitívat tesztelnek, elmesélhessék, mennyit vártak, és hogyan sikerült, hogy reményt adjanak a még úton lévőknek. Itt nem kommentelünk, hogy csakis egy sor szép történetet találjon, aki odatéved. :)
https://tervezettbaba.hu/forum/mindenfele/1-terhesgorbe-2-eletkor-probalkozos-honapok-szama-3-barmi-amit-a-gorbe-feltoltoje-el-szeretne-mondani-hozzaszolasok-kizarva

Katicabogár
Köszi! :)

Szep napot mindenkinek!
Moha nagyon koszonom h irtal vegre egy adatrol mar tudok valamit.Bizom benne h jo lesz mindem holnapra kaptam idopontot dokihoz szerencsere.Nem feladni senkinek.Fura ez az egesz 3eve nem foglalkoztam semmivel nem neztem adatokat es egyszer csak ott volt a pocaklako...vegul csak nem szuletett meg.Azota vagyom ra h anya lehessek ujra es vegre a kezembe is tarthassam a picimet. Most meg nem jon pedig nagyon szeretnem...de ez a honap mas lesz erzem...vagy a kovetkezo.

Moha minden nap olvaslak titeket volt hogy hozzá is szóltam de nem reagált rá nagyon senki. Egy két kivétellel. De most nem is ezért írok. Én teljesen átérzem hogy mit érzel és nagyon sajnálom is. Sajnos nekem is volt egy gyászom 17 hetes terhesen és utána iszonyatosan akartam pótolni a fájdalmat de sehogysem akart össze jönni. Több mint egy év kellett ahhoz hogy feldolgozzam a tragédiát. Aztán jött egy munkahely váltás mert túl stresszes volt az elöző de a másik munkahelyem sem volt stressz mentes így gondoltam hogy ez is közre játszik hogy nem jön össze. Meg a férjem is feszült volt és sokat volt távol. Július közepén elküldtek a munkahelyemről és a férjem is pont itthon volt ( de nem is foglalkoztam vele hogy most jókor e leszünk együtt és nem is aznap voltunk együtt amikor kellett volna) és vártam a menzit de nem jött. Voltak jelek hogy itt van a pocakomban de nem akartam elhinni mert sokszor csalódtam. Aztán a nyaralás reggelén teszteltem hogy hátha de úgy voltam vele hogy úgyse. De ott volt a második csík, else akartuk hinni, együtt sírtunk örömünkben hogy végre itt van.
Azért írom le ezt neked és mindenkinek hogy ne adjátok fel soha de lehet hogy pont akkor fog jönni amikor nem is gondoltok rá és nem is számítatok rá.
Kívánom nektek is hogy mielőbb érezzétek azt amit mi érkeztünk akkor és azóta is érezzük. Itt van már velünk lassan 22 hete és várom hogy a karomban legyen.
Bocsi hogy hosszú lett. És moha van még remény mert még csak 7 dpon vagy így korai volt a teszt. Nem sokára majd két csíkos lesz :-) ;-)