Fórum

Itt a mostani lh teszt sor....
Balról jobbra kell haladni, a legutolsó a tegnapi
Mindegyik este fél 8- kor készült, úgy hogy előtte nem ittam 4 órától...
http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=46620190125_055324.jpg
Jah és 25-ös erősségű, one step

Jo reggelt, ma igy.... :(
Ovu tuti nem volt, tegnapi lh megint erős csíkos lett, majdnem pozi... szerintem most készülődik. Tegnap megjelent vizes krémes nyák, és napközben szurkált a petefészkem.... elfogyott az lh tesztem, megpróbálok ma venni, jogy lássam hogy alakul...
Hétfőn mennék 21. napi laborra de igy nem tudom van-e értelme? Azt látná csak hogy nem volt ovu... viszont az eredmény alapján meg lehet jobban megvizsgálna, ugyanis uh eddig nem volt. Nem tudom mit csináljak...
Megfordult a fejemben hogy dokit váltok...

A hőmérőzés, nyákfigyelésről annyit mondanék, szintén ahany ember, annyi féle görbe, ovus tünetek stb. A nők kb. 40 %-ának sosincs tojásfehérjeszerű nyákja. Nekem sem volt sosem, max. vizes. Mióta elkezdett beállni a ciklusom, azóta az elmúlt 3 alkalommal varázslatos módon megjelent a tojásfehérjés nyák. De nem ám csak ovu napján vagy előtte. Van, hogy már előtte 3-4 nappal is. Ezért egyértelműen csak a nyákra sem lehet hagyatkozni. Ovuteszttel kombinálva már pontosabban előrejelezhető a tüszőrepedés várható ideje.
(Ez IR,PCOS esetén még bonyolódik, mert nekem volt párszor pozitív ovuteszt tüszőrepedés nélkül is.) É hogy valóban megtörtént-e a kilökődés, na arra jó a hőmérőzés. Az ovus fájdalom sem egyértelmű, mert velem együtt mások is tapasztaltak még petefészek fájdalmakat akkor is, mikor már megrepedt a tüsző (ez valószínűleg a tüszőből kiszabaduló folyadéknak köszönhető).
Úgyhogy akármelyik doki akármit is mond, a legbiztosabb a nyák, méhnyak vizsgálata, LH teszt és emellett hőmérőzés együtt.
Valószínűleg még jó sokáig nem derült volna ki mi a bajom, ha csak LH teszteltem volna hőmérőzés nélkül.

Természetesen senkit nem akarok biztatni, hogy szedjen vagy ne szedjen gyógyszert, de azért ez a cikk is elgondolkodtató:

"Hogyan telhet 6 évbe, hogy egy fiatal nő teherbe essen?
A harminchat éves Edinának néhány hónap sikertelen „babaprojekt” után azzal kellett szembesülnie, hogy a fogantatási nehézség hátterében egy hormonális probléma, az inzulinrezisztencia állhat. Azt hitte, innen könnyebb lesz a küzdelem, de a neheze csak ezután következett. Az eseményeket saját szavaival idézi fel.

A történetem hét évvel ezelőtt kezdődött. 2011-ben, tíz év együttélés után döntöttünk úgy a férjemmel, hogy eljött a babázás ideje. Elkezdtünk próbálkozni, de hosszú hónapokig semmi sem történt.

Dr. Google nem tévedett
Nálam elég hamar beindult a Dr. Google-effektus. Bújtam a netet, próbáltam rájönni, mi állhat a sikertelenség hátterében. Elég hamar eljutottam a különböző hormonzavarok diagnosztizálásáig, és az inzulinrezisztenciánál valahogy leragadtam. Hízás, farkaséhség, rossz közérzet, fáradtság, hajhullás, szőrszálak itt-ott… teljesen magamra ismertem. Szeretek a dolgok mögé nézni, ezért nem vártam sokáig, bejelentkeztem egy hormonvizsgálatra. Dr. Google ezúttal nem tévedett, valóban rosszak lettek az értékeim, beigazolódott az inzulinrezisztencia gyanúja.

Az inzulinrezisztenciát – amikor a hasnyálmirigy által termelt inzulinból túl sok van a vérben – a cukorbetegség előszobájának tartják. Legalább annyi embert érint, mint maga a diabétesz, mivel azonban a tünetei nem olyan szembetűnőek, nem derül rá fény, és néhány éven belül gyakorta kialakul a 2-es típusú cukorbetegség. A babavárás tipikusan olyan időszak, amikor fény derülhet a problémára, az inzulin ugyanis hatással van a női nemi hormonokra is.

Esetemben ez a helyzet PCOS (policisztás ovárium szindróma) kialakulásához vezetett, felborult az fsh/lh (folliculusstimuláló hormon/luteinizáló hormon) arány, és túl magas lett a tesztoszteronszintem. Ebben a hormonális környezetben nem tudott megfoganni a baba.

Sikeres életmódváltás szenvedés nélkül

Ezzel a betegséggel az endokrinológia foglalkozik. Kerestem is egy szakembert, elkezdtem járni hozzá. Szigorú diétára fogott, napi öt alkalommal kellett ennem, és legfeljebb 160 gramm szénhidrátot. Felírt egy gyógyszert, és javasolta, hogy kezdjek el sportolni, mert ez is kell a jó eredményekhez. Nem a végleges gyógyuláshoz, klasszikus értelemben vett gyógyulásról ugyanis ez esetben nem beszélhetünk: ahogy a cukorbetegségnél is, csak szinten lehet tartani a jó eredményeket. Először nagyon szomorú voltam a diagnózistól, annak ellenére, hogy számítottam rá. Drámaként éltem meg, és el sem tudtam képzelni, hogyan leszek képes kontrollálni az ételek mennyiségét, számolni a szénhidrátokat, lemondani a sült krumpliról és a habos süteményekről.

De nem volt más hátra, leálltam a cukorral és a fehér liszttel, csak minőségi, lassan felszívódó szénhidrátokat vettem magamhoz. Az első sokk után jött a lendület, bár nem ment egyik napról a másikra. Először sokat hibáztam, „bűnöztem”, tévedtem, ám hamar rájöttem, hogy így is ehetek finom ételeket. Belevetettem magam a sütésbe-főzésbe, még sütiket is készítettem magunknak. Merthogy a férjem is csatlakozott hozzám, nem várta el, hogy friss fehér kenyér vagy más menü legyen az asztalon, azt ette, amit én. Talán közhely, de nagyon erős támogatást kaptam tőle, nélküle nem biztos, hogy ilyen jól ment volna. Pár hónap alatt lefogytam, javult a közérzetem is, és közben sohasem éheztem. Szerintem ez rettentő fontos, mert nem volt jellemző akkor, amikor különböző divatos diétákkal próbálkoztam még azelőtt, hogy kiderült a betegségem. Óriási sikerélmény volt attól függetlenül, hogy a laboreredmények nem igazán javultak.

„EGY IDŐ UTÁN MÁR KÉPES VOLTAM HAJNALI 4-KOR FELKELNI, HOGY REGGEL LETUDHASSAM AZ EDZÉSEMET, MÉG A MUNKA ELŐTT.”

Felvenni a futócipőt

Mivel a diétát tartottam, szedtem a gyógyszert, és ennek ellenére sem javultak az eredmények, az orvos javaslatára rászántam magam a sportra. Ez nagyon nehéz volt, mert sosem voltam sportember, konkrétan időpocsékolásnak tartottam a dolgot. Két évbe telt, mire elkezdtem, annak ellenére sem voltam képes rászánni magam, hogy tudtam, talán ez a betegség a baba érkezésének gátja. Végül futni kezdtem, aztán pedig súlyzós edzésre jártam, mert ilyen esetben növelni kell az izomtömeget, ez támogatja az inzulin munkáját. Nagyon sokféle súlyzós edzést kipróbáltam, személyi edzőt is fogadtam, aki megmutatta, hogy milyen gyakorlatokat végezzek. Eszméletlen jól éreztem magam a mozgástól, nem gondoltam volna, hogy ez ennyire meg fogja változtatni a közérzetemet. Egy idő után már képes voltam hajnali 4-kor felkelni, hogy reggel letudhassam az edzésemet, még a munka előtt. Nem is értem, hogy miért vártam erre két évet… A laboreredmények kezdtek javulni, de még mindig nem voltak tökéletesek, egy szinten megálltak. Azt mondták, hogy a gyerekvállaláshoz ez még mindig nem elég. Az akkori orvosom elkezdte váltogatni a gyógyszereket, többfélét is kipróbáltam.

Ez hosszú ideig tartott, mert egy gyógyszert akár egy évig is tesztelni kell. Ekkor már a negyedik évnél tartottunk. Nehéz időszak volt ez, mert úgy éreztem, mindent megteszek, mégsem tudok eredményt elérni. Azt láttam, hogy mások pár hónap diéta és némi futás után egyből teherbe esnek, tankönyvi értékűek lesznek a laboreredményeik, én meg több év komoly diéta és kemény sport után is csak egy kis javulást és stagnálást tudtam felmutatni. Minden cukorterhelés-eredmény után el voltam keseredve, és sírtam, hogy nem haladok semerre.

Kiderült: feleslegesen szedtem a gyógyszereket

Úgy hallottam, van egy nagyon jó endokrinológus vidéken, neki még adtam egy utolsó esélyt. Elvittem hozzá egy nagy táblázatot is, amiben évekre visszamenőleg részletesen leírtam, melyik gyógyszer mellett milyen laboreredményeim születtek. Miután átnézte a papírjaimat, azt mondta, egy dolgot még nem próbáltunk meg: azt, hogy nem szedek gyógyszert. Végül ez lett a megoldás. A javaslatára a 160 grammos napi szénhidrátadagomat levittem 120 grammra, és folytattam a sportolást, ő pedig közben a pajzsmirigyemet is rendbe hozta, ugyanis az inzulinrezisztencia gyakran jár együtt pajzsmirigyproblémákkal. Ennyi elégnek is bizonyult, egyre jobb értékeket produkáltam. Három-négy hónap elteltével már csak egy vitamint kellett szednem. Elképesztő, de évekig nem jutott eszébe egyik orvosnak sem, hogy először talán meg kellene próbálni, mi történik gyógyszer nélkül. Végig feleslegesen szedtem a készítményeket… Nagy tanulság volt, ma már tudom, hogy mindig ki kell kérni több orvos véleményét is.


„JÓL EMLÉKSZEM, MILYEN VOLT ÉVEKEN ÁT SOKSZOR REMÉNYTELENÜL VÁRNI RÁ.” (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ)

Hat év várakozás és több vetélés után idén megérkezett hozzánk a kislányunk, Emma – az utolsó utáni pillanatban. A mai napig, még több hónappal a szülés után is vannak pillanatok, amikor megdöbbenek, hogy ez velünk történik. Hogy ezek a kis kezek és lábak, ez a pici test hozzánk tartozik, hogy a mi lakásunk része a babasírás és gagyogás, hogy nálunk száradnak az aprócska ruhák. Aztán rájövök, hogy pontosan ilyen lehet, mikor egy álom valóra válik. Mindennap hálás vagyok, és valahogy most minden a helyére került a lelkemben.
Talán elmondhatom, hogy sokkal optimistább is vagyok, mint ezelőtt voltam, és úgy érzem, hogy könnyebben átlendülök a nehezebb napokon. Mert jól emlékszem, milyen volt éveken át sokszor reménytelenül várni rá.

Tudom, több oka is lehetett a problémámnak, talán nem az inzulinrezisztencia volt az egyetlen. De az biztos, hogy sokat számított. Már egyáltalán nem gondolok arra, hogy beteg vagyok. Amennyire ijesztő volt az elején a diagnózis miatti életmódváltás, annyira nem értem, miért kellett félni tőle. Nem beszélve arról, hogy mennyi mindent nyertem vele: egészséget, energiát és egy gyönyörű kislányt."

Nagy Melinda

Sziasztok!
Én azt gondolom, hogy leginkább magunk tudjuk kitapasztalni a diétával, mozgással kapcsolatosan, hogy mi is a jó nekünk. Igaz nekem fél évbe telt, de most már legalább van rendszeres ciklusom az elmúlt 3 hónapban. Az én példám nyilván nem követendő, mert nem ragaszkodom a szigorú IR kezelési alapelvekhez, de a saját magam által kitaposott út egyelőre járhatónak tűnik. Augusztusban derült ki az IR és 180 g diétával kezdtem (dietetikus ajánlotta) + Merckformin. Nagyon nem voltam jól egy hónap elteltével, sőt kettővel sem, végül októberben abbahagytam a Mercket. Rá pár napra végre meg is jött. Ekkorra már 51-ről kb. 45 kilóra fogytam. Bíztam az elején a dokimban, de itt valahogy úgy éreztem ő sem tud segíteni, magamnak kell kitapasztalni, hogy is lesz jó. Most már lényegében nem számolom a szénhidrátot, csak egyszerűen nem eszem cukros dolgokat és végre visszajött 3 kiló, emellett rendszeresen lett peteérésem.
Én extrém eset vagyok nyilván, de mindenkinek azt ajánlom, nagyon figyeljen a teste reakcióira. Sokszor a Mercket is feleslegesen írják fel, ha enyhe az IR (az enyém nagyon enyhe). A CH diétát is dietetikussal alaposan egyeztetve érdemes csinálni (bár nálam a jelek szerint ez sem jött be). Benne vagyok egy IR-es csoportben, ahol már szinte mániává lett a CH-ok számolása és meg is köveznének, ha megemlíteném, hogy néha becsúszik egy szelet fehér kenyér, vagy nem számolom ki az ebédet, hanem annyi kölest eszem mondjuk, amennyi belém fér :D
Na mindegy, arra akartam kilyukadni ezzel, hogy érdemes az alap IR kezeléssel kezdeni, gyógyszer+160g diéta+mozgás, de egyáltalán nem garantált, hogy ez fog beválni. Sok esetet hallottam és olvastam, amikor a metformin tartalmú gyógyszerek helyett bőven elég lett volna az Inofolic is a diéta+mozgással. Nem is értem, hogy miért kezdenek az orvosok kapásból a gyógyszerrel, mikor illene először megvárni, hogy a sport és CH szegény étkezés elegendő-e és ha nem, akkor jöhet a gyógyszer.
Részlet egy cikkből (nem vmi megbízhatatlan oldalról):

Segít a rendszeres sportolás!

Az IR gyógyszeres terápiájára csak abban az esetben van szükség, ha az életmódváltás nem elégséges, mert ez az állapot személyre szabott diétával, valamint a rendszeres testmozgással eredményesen kezelhető. Ez utóbbi jelentőségét egy friss kutatás is megerősíti, melyről az amerikai "Klinikai Endokrinológia és Metabolizmus Szakfolyóirata" című kiadványban jelent meg publikáció. A tanulmány megállapította, hogy minél nagyobb egy személy teljes izomtömege, annál kisebb nála az inzulinrezisztencia megjelenésének a kockázata. Ennek az az oka, hogy a mozgás segít abban, hogy a glükóz a sejtekbe kerüljön, méghozzá kevesebb inzulin felhasználásával. Szakemberek szerint már 5-10 százalék testtömeg vesztés is sokat segíthet az értékek normalizálásában.

Az erősítő és a kardió edzések egyaránt fontosak

Az inzulin csökkentésében, valamint a szénhidrátanyagcsere normalizálásában a kardió edzéseknek, valamint az izomerősítésnek egyformán jelentős szerepe van vékony testalkatú inzulinrezisztensek, valamint túlsúlyosak esetében is. Az izomépítés azért nagyon fontos, mert az izom egy olyan szervünk, amely mozgás közben képes közvetlenül felvenni a glükózt, méghozzá inzulin nélkül. Ebből az következik, hogy minél nagyobb az izomtömegünk, annál kevesebb inzulinra van szükségünk. Az izomerősítő edzésekhez hasonlóan, a kardió edzések is növelik az inzulinérzékenységet. Heti 200 perc kardió mozgás, és 2-3 x 30 perces izomerősítő edzés mellett, a sejtek inzulinérzékenysége akár 24- 48 órán keresztül is fennállhat, így nem csak a mozgás alatt, hanem még utána is érvényesül a testedzés jótékony hatása.
Mivel a legtöbb szénhidrát anyagcsere problémával küzdő betegnél a kardiovaszkuláris érintettség a legfőbb kockázati tényező, esetükben a kardió edzéseknek még nagyobb jelentősége van, mert segítségével megelőzhetők a szív- és érrendszert érintő súlyosabb szövődmények. Edzettebbé válik a szív, normalizálódik a pulzus és a vérnyomás, javul az állóképesség. "Meddőség esetében is megoldást adhat a rendszeres testmozgás, hiszen ennek hatására javul a belső szervek vérellátottsága, javul a közérzet, csökken a stressz, amely tényezők elősegíthetik a peteérés folyamatát." - fejti ki véleményét Németh Vivien mozgásterapeuta.

sziasztok!
köszi Andi a biztatást, a nyák meg volt a 14.-dik ciklusnapon, csak a hő nem akar emelkedni, úgy érzem mi mindent megtettünk, hát majd kiderül....
Anitacool tényleg úgy néz ki hogy egyformán haladunk, nagyon ovu gyanús a dolog nálad :)
anita - ne add fel, ebből még akármi lehet
jozsa - nálad is ovu közeleg
mimike - a hőm nekem sem igazol semmit, nálad legalább kicsit feljebb mászott, nálam még azt se :/
nashua - jobbulást, gyógyulj meg hamar

Tudom, hogy a diéta fontos, de nem azért nem tartom, mert nehéz. Csak nem tudok most 3félét főzni. Ráadásul olyan rohanó az életem, hogy nem is tudnám tartani. De nem tart sokáig már ez az időszak (remélem). De olyasmikat eszek, mint a diéta alatt, csak nem feltétlenül 5felè osztva és nem számolom. Ennyi :-)
Nekem még nem volt átjárhatóságim, se a férjemnek kivizsgálása. De készséggel issza a Folandrolt és szedi a D-vitamint december óta, ahogy az endodokim kérte :-) De nálunk egyértelműen nálam van a hiba, 22-32. ciklusnap között szokott ovum lenni. Ez nagyon nem normális. Persze vannak csodák, a kisfiam is mutatja! Hinni kell! :-)

Anitacool, a diéta a legeslegfontosabb az IR-nél, úgyhogy azt szigorúan be kell tartani, mert hiába a gyógyszer, és sport, ha nincs diéta, a 3 együtt hatásos. Nekem is irtó nehéz volt átállni, és tartani, de mindent a cél érdekében. Az én IR-em is gyenge, 500 mg mercformint kell szednem napi 1-et vacsi után. Tünetek nekem sem voltak. Az átjárhatósági vizsgálatot kérdezted? Hát egy éve amikor terhesség után laparoszkóppal leszedték a miómát, akkor mindent megnéztek belül, és műtét után tájékoztattak hogy minden szép belül, minden rendben van, átjárhatóak a petevezetők, úgy voltak vele, hogy egy kalap alatt megcsinálják, mert az is laparoszkóppal történik. De gondolom, ha elmegyünk majd meddőségibe, akkor ismét meg kell hogy csinálják. A férjemet sehogysem tudom rábeszélni, hogy vizsgáltassa ki magát. Emiatt szomorú vagyok, mert lehet neki is gond a spermáival. Én legalább vettem a fáradtságot, hogy utánajártam a dolgoknak, májustól lehetett próbálkoznunk, és szeptemberben az esedékes rákszűrés mellett csináltattam UH-t, valamint megcsináltattam az orvos tanácsára a terheléses cukorterhelést. És legalább kiderült a probléma, hogy IR-em van, de legalább kiderült, és kezelve van. Én legalább teszek érte, mintha neki nem is lenne fontos a gyerekvállalás, mert neki csak mintát kellene adnia, és kész. Ő meg van győződve, hogy rendben van, meg hogy egyszer már sikerült a baba, de az már 2 éve volt, azóta romolhattak a spermái. Szóval még nem is biztos, hogy én vagyok a meddő, vagyis nem én egyedül.

Voltam kb 2 hete 3 pontos cukorterhelésen. A cukraim: 5.0;6.5;4.9 Inzulinok: 6.9;41.5;25.8. Megnézettem ezeket is: TSH: 3,7 FT3: 4.45, FT4: 13.11 Anti-TPO: 28alatti. Ezekkel a leletekkel megyek ma a háziorvosomhoz,és ha továbbküld,akkor endokrinológushoz. Azóta szedem a szelént, és barátkozom a 160g szénhidrát diétával,és próbálom beépíteni a sportot az életembe.
Mit gondoltok ezekről az eredményekről?
Andi: Én 2018 május óta vezetek itt görbét,azóta próbálkozunk aktívan a babával, előtte januárban hagytam abba a fogigátlót,és májusig rendszertelen volt a ciklusom. Szeptemberben volt egy kémiai terhességem, azóta semmi. Az alaphőm 36,5- 36,6 ez szokott felmenni 37,0-ig, és ott is marad kb ovutól a ciklus végéig. Az elmúlt 3 ciklust nem mértem végig,azokban nem tudom,hogy így volt e, a mostanit mértem,ez nem olyan lett. A pajzsmirigy alulműködés alacsonyabb progi szintet eredményez, az alacsonyabb progi meg gondolom alacsonyabb hőt,de lehet,hogy nem tudom jól.

Nashua gyors jobbulást! Remélem jó híreket kaptok ma!
Mimike nem mindig sikerül elkapni az lh csúcsot. Na meg persze van 3 napja felkúszni a hőnek tüszőrepedés után, ami még teljesen normális :-) Ez Marianne kérdésére is a válasz ;-)
Hajrá Józsa! :-) Nekem is a nyák az egyik legtutibb jel, na meg a nyitott méhszáj :-)
Anitaaa ha nem jön meg, reggel lőj el egy újabbat :-) Hátha :-)
Andi nekem most lett elkezdve az IR-em kezelve, ami nagyon enyhe, tüneteket sem mutatott, de akadály lehetett. Plusz 2,5évig szoptattam aktívan a fiamat. Ha tavaszig nem jön össze, vissza kell mennem, hogy megbeszéljük a továbbiakat. Úgy tudom előbb van petevezeték átjárhatósági vizsgálat meg spermavizsgálat és csak utána inszem, lombik meg csak a sikertelen inszemek után. De nekem az első (megszakadt) várandósságom kavarta össze a hormonjainat úgy, hogy nehezebben jött a fiam. Ő akkor fogant, mikor 3 hónapja diétáztunk és sportoltunk heti 6x a férjemmel, irtó jó formában voltam, illetve voltunk. Most kb 3 hete sportolok megint úgy, de azt a diétát most képtelen vagyok tartani. Persze ha a sport + gyógyszer nem segít, akkor szigorítok a diétán is. A dokim mondta, hogy a szülés sajnos ront az IR-en. Neked volt már ilyen típusú vizsgálatod?
Edit mi a gond a pajzsmirigyeddel? Kezelve van? Képzeld egyszer voltam progit nézetni mikor nem volt magas a hőm, de teljesen jó volt az értéke. Ha már emelkedett, akkor nem hiszem, hogy nagy gond lehet. De ezt csak vérből tudják megmondani. Nem a hő magassága számít, hanem a luteális hossza! Ezt Erikasz is megmondhatja :-) De tény, hogy a legtöbb esetben ha leesik, sajnos menzesz a vége. :-(
Ma ilyet mértem. Meglátjuk mi lesz.