Fórum

Sziasztok,

Lelkes olvasója voltam a fórumnak, de nem vettem a bátorságot hogy beleírjak :) Idén lettem 32 éves, férjem 35, 13 év fogamzásgátló (mercilon) szedése után a harmadik hónapban fogant meg a babánk, a terhesség 12. hetében vagyok most. Nekem nagyon sokat segített az oldal hogy jobban megismerjem a testem működését. Használtunk ovulációs tesztet is mely a 15. napon volt csak pozitív, aznap este és két nappal később reggel voltunk együtt a párommal. Mindenkinek sok sikert kívánok.

Sziasztok! A fórumon gyakran olvastalak Titeket, és most szeretném megosztani Veletek az örömömet!
Én idén leszek 33, a férjem 37. Már majdnem 3 éve vártuk a mi kis Csodánkat! A görbém ugyanúgy alakult, mint az előzőek, nem fűztem hozzá sok reményt. Április 10-én, 12-én voltunk együtt.
Ami segíthetett... Elkezdtem többet mozogni (séta, elliptikus tréner, gumiszalagos edzések), és egészségesen táplálkozni (sok gyümölcs, zöldség, rozskenyér, édesség csak hetente 1 nap). A Vitaking alap vitamint mindketten szedjük a férjemmel, emellett a férjem 2 hónapig szedte a Ferulant-ot (2x1).
Vizsgálatokon voltunk és minden rendben volt mindkettőnknél.
A görcsös akarás elengedése nagyon fontos. Én már belenyugodtam, hogy még várnunk kell, mert a férjem épp munkahelyet váltott, és abban a hónapban megfogant.
Én hiszek Istenben, és tudtam, hogy kapunk Kisbabát, mert Istennek semmi sem lehetetlen!
Jelenleg 13 hetes vagyok, eddig semmilyen rosszullétem nem volt, a 12. heti UH alapján minden rendben van a Picikénkkel :)
Bízzatok, imádkozzatok, Nektek is sikerülni fog!

Sziasztok lányok, talán még vannak, akik emlékeznek rám... Írok egy kis "reményhozót" nektek.
Terhesgörbe: lent csatolva :)Kicsit furán néz ki, de talán a formája látszik. (Nem hosszúak a ciklusaim, de egy darabig nem vezettem, ezért lett ilyen.)
Életkor: kerek 40
Próbálkozós hónapok száma: 23
Szerintem ami történt, az igazi csoda volt :) Sajnos nem igazán tudom, mi billentette sikerbe a sikertelenséget, de a lényeg az, hogy így történt...
Ami eltérő volt az előző hónapokhoz képest: új lakás, új város, D3 + K2 vitamin, semmi cukor, semmi glutén, sok fehérje.
Most a 8. hetet töltöttem, ezek is izgalmas idők, de igyekszem nem parázni, és élvezni az "édes" rosszulléteket :)

Nagyon drukkolok Nektek!

Sziasztok lanyok!
Mar eleg regen olvaslak titeket, gondoltam megirom az oromom, hogy egy kis remenyt adjak nektek is, mivel en is 9 ho varakozason vagyok tul.. tudom mit jelent.
Nalunk is volt sokminden ebben a varakozasban,de barmit mond a doki van remeny es esely, ne adjatok fel.Kalvariamat nem irnam le,hisz en is felejteni akarom.
Remenykedem,hogy minden rendben lesz, most vagyok 7 hetes kis szivhangocskaval:)
Nektek meg drukk drukk tovabbra is !!!

Sziasztok!

Félve írok ide...boldog is vagyok, de még nagyon parás vagyok. 2013. szeptemberében volt egy missed abom 10 hetesen, ami nagyon megviselt (szerintem mindenkit megvisel, aki gyermeket szeretne). 30 éves vagyok, van már egy 22 hónapos kicsi lányom (ő sem jött össze túl könnyen, de a Bromocriptin csodát tett). 2014 januárjától próbálkozhattunk újra élesben, addig tartott a kivizsgálás, ami során kiderült, hogy pm alulműködésem van, IR gyanú (még nem tudták egyértelműen kizárni). Letrox szedése mellett lassan rendeződött a TSH értékem, és igyekeztem a 160g CH diétát betartani. Nagyon szerettük volna a babát, így mindent bevetettünk (méhpempő, aviva, premens, vitaminok). Ennek köszönhetően volt egy borzalmas hónapom, amikor gyakorlatilag 14 napig vérezgettem, majd a végén végre megjött és egy nagyon durva vérzéssel zártam. Ez volt március elején, én továbbra is mértem a hőmet, csináltam az ovu teszteket és vártam türelmetlenül. Január óta vezettem a hőmet és néztem az ovu teszteket. Március végén végre volt két pozi ovutesztem, nagyon boldog voltam. Bár a páromra kiakadtam, mert pont azokon a napokon nem voltunk együtt. Március 29-én volt az ovum, utána jött a szokásos izgulás, hogyan alakul a reggeli hőm. Egész magasan maradt, így 2014. ápr. 10-én csináltam egy terhességi tesztet, nem sok reményt fűztem hozzá, de ott volt a nagyon halvány kétcsíkosom. Azóta már kétszer is véreztem (pont annyira, hogy vetélés legyen belőle), kaptam utrogestant. Ma 12+1 napos a terhességem, a kis albérlőm remélhetőleg jól van (nagyon durván hányingerem van és sokat hányok :D ) A továbbiakban is bizakodom, hogy minden rendben lesz. Remélem, hogy valakinek tud egy kis támaszt nyújtani az én történetem a nehéz várakozós időkben. Én most is olvasom a fórumokat, drukkolok, hogy minél hamarabb és minél többen tudjatok ide írni.

Sziasztok!


Az éven töltöm 32 életévemet, férjem a 37-et.
Több éve próbálkozunk, nagyon sok orvoson és vizsgálaton vagyunk túl...
Nehéz volt olyan megbízható segítséget találni ami nélkül ma nem írhatnék ebbe a topikba.
Évek múltak el mire kiderült, hogy Hashimoto-thyreoiditis-em van és ezáltal peteérés zavarom. Valamint D vitamin hiányom. Ez okozta a sok évi terméketlenséget.
Mensesem szinte mindig pontos volt, átlagos 28-30 napos, viszont borzaszóan erős görcsökkel járt. (Ezen az Aviva torna és kis étrendvázoltatás sokat segített. )

2013. májusában a Kaáli intézetbe kerültem, ahol 3 hónap kezelés és megfigyelés után 2013.07.31-én eljött az első inszeminációm ideje. (úgy festett természetes úton nincs peteérésem vagy nem elégséges)
Ekkora már 3 hónapja szedtem terhesvitamint, D vitamint, mozgás, méhpempő, Gyuri bácsi babaváró teája.
(Aminek a tisztító kúra részét ajánlom mindenkinek!
Sokkal, de sokkal jobban éreztem magam utána!)
Nagy meglepetésünkre első alkalommal sikerrel jártunk!
Sok év után ez nagyon gyorsnak tűnt!
Sajnos boldogságunk nem tartott sokáig.
12 hetes Uh vizsgálaton Hydrops fetalist állapítottak meg a kisbabánknál. Sajnos ez a betegség az élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenesség:(
Egy világ omlott össze bennem.
Később 100%-san nem derült ki mi volt a gond, de parvovírus fertőzésen estem át, ami okozhat ilyet.
Vigaszt nem adott, de talán egy kis magyarázatot igen...

Sose tudtam meg Isten miért állított ilyen nehéz próbára minket,de nem szűntem meg bízni és hinni benne és abban, hogy igenis én is anya lehetek!

Fél év pihenőt javasoltak az orvosok. Egy két hónapig engedtem a gyásznak, aztán összeszedtem magam.
És ezt az időt arra használta, hogy újrakezdtem a Gyuri bácsi babaváró rendszerét.
Felkerestem egy Aviva oktatót. És az oldal segítségével elkezdtem figyelni a testemet! Gondosan, pontosan, töretlenül mértem a hőm. Még hétvégén is keltem , pedig imádok aludni!:))
Sokan mondják akkor sikerült nekik mikor elengedték magukat és a görcsöt.
Nálam nem így történt! Megmakacsoltam magam, sokkal erősebben próbálkoztam.
És azt mondogattam magamnak igenis teherbe fogok esni!
3 hónapig vezettem a görbém. Kipróbáltam, hogy kétnaponta együtt lenni, ovulációkor együtt lenni. Egyik sem vált be.
Harmadik hónapot nem bíztam a véletlenre!:)
A termékeny napokon végig együtt voltunk a férjemmel. (ovuláció előtt 3 nappal és az utána következő napon)
Magam sem hittem el amikor 2014. április elsején pozitívat teszteltem.
Annyi negatív tesztet láttam már addigra, először oda se akartam nézni...
Elhatároztam, hogy nem fogom bűvölni és nézni lesz-e két csík. Kimegyek és majd 5 perc múlva ránézek.
Le akartam tenni a tesztet, de szinte egyből kétcsíkos lett:)
Hajnali 6 óra volt, de nálunk ébresztő lett!:)

Nagy nagy izgalommal, félelemmel tekintettem a következő hónapokra!
7 hetesen kicsi barna foltot észleltem a tisztasági betétemen. Megrémültem, de szerencsére a kicsinek volt szívverése. Életemben akkor hallottam először a legszebb hangot:)
Nem szokták ilyen korán kitenni a kismamáknak, de nekem akkor nagyon sokat jelentett:)
A 12 hetes vizsgálatra iszonyú pánikban éreztem.
Görcsösen hajtogattam magamban, nem lehet gond, még egyszer nem....
És szerencsénkre most minden rendben van!
Kisbabánk egészséges!
A kombinált tesztem is jó:)
Most már csak annyi dolgom van, hogy vigyázzak rá!
Kis angyalkánk december 8-a körül érkezik hozzánk!
Végre teljesül a kívánságom, hogy a karácsonyfát családként állhassuk körül:)

Szívből kívánom mindenkinek ezt a boldogságot!

Sziasztok! 41 éves vagyok vagyok, 3 gyermekem van, szerettünk volna egy negyedik csemetét is, és az éltekorunk miatt tudtuk, hogy nem várhatunk vele sokáig. 3 hónapot hagytunk ki a tabletta abbahagyása után, és szinte azonnal sikerült teherbe esnem, nagy volt az öröm. Aztán sajnos a 8. hét végén görcsölni kezdtem, az orvos befejezetlen vetélést állapított meg. Életem első vetélése volt, nagyon megviselt midannyiunkat. Pajzsmirigy alulműködés derült ki egy laborvizsgálatnál, így gyorsan felkerestem egy endokrinológust, aki gyógyszert adott. Ezzel párhuzamosan elkezdtem méhpempőt, D-vitamint, C-vitamint szedni, így egy ciklust kivárva ismét teherbe tudtam esni. Ma már 13 hetes várandós vagyok, a kisfiam teljesen egészséges a vizsgálatok szerint, nagyon boldog vagyunk. Rendszeresen hőmérőztem, és LH tesztet is használtam, így biztosara mentünk :)

Sziasztok!

Eldöntöttem, hogy ha sikeresen betöltjük a 12 hetet, akkor majd írok ide. Tegnap voltam vizsgálaton, úgy tűnik minden rendben. Jövő hétre várjuk a genetikai vizsgálat eredményét, de tudom, hogy minden rendben lesz!!!
Csak azért írok a reményhozóba, mert úgy érzem az én esetem valóban adhat reményt másoknak.
2012 tavaszán döntöttünk a gyermekvállalás mellett.
2013 novemberében volt egy 6 hetes vetélésem, ami progeszteron hiány miatt volt.
2014 elején felmerült az endometriozis gyanúja, és ekkor azt mondtam kezembe veszem az irányítást, ha én okoztam a bajt, akkor meg is tudom szüntetni. Szigorú diétába kezdtem,gluténmentes, laktózmentes és cukormentes étkezést folytattam 2 hónapig. Emellett ittam teát pajzsmirigyre, IR-ra, és mindenféle női szervekre és hormonokra ható, és méregtelenítő teát. Rengeteget olvastam, és mindent saját belátásom szerint csináltam.
2014 márciusában, a ciklus 27. napján pozitívat teszteltem, holott 30+ naposak a ciklusaim.
Valószínű, hogy amiket csináltam minden segített, de az is hozzátartozik, hogy elengedtem a hatalmas görcsöt ami bennem volt, az attól való félelmet, hogy mi van ha nekünk nem sikerülhet. Megnyugodott a lelkiismeretem, tudtam én mindent megteszek, legyen ahogy lennie kell.
Én 29 éves vagyok, a férjem 34, és első babánk lesz. :D

Lényeg, hogy soha nem szabad feladni! Aki hisz benne az imádkozzon, és kérje az Istent, Forrást, Buddhát ( ki minek nevezi) hogy legyen úgy ahogy mindenkinek a legjobb. Tegnap az ultrahangon a babánk összefogta a kezét, én azt gondoltam biztosan Ő is imádkozik. :D

Sziasztok!
Még tartoztam ezzel az írással. :-)
Szóval: 2013 áprilisa óta próbálkoztunk, vagyis a 11. ciklusomat zártam pozitív teszttel. Én 35 éves vagyok, párom 45. A görbém és az egyéb jelek (11. napon + ovuteszt, tojcsis nyák stb.) alapján is 12. napon (esetleg 13.-on hajnalban) lehetett ovum, 11. nap hajnalban és 12. nap este voltunk együtt (aztán utána csak a 17.-en). Ami érdekes: az eddigi mérések alapján a baba a mensi szerinti méreteket hozza, vagyis 2-3 nappal fiatalabb, mint ha ovutól számolunk.
Az Itt a görbém topikból elég sokan ismernek már, sok időt töltöttem itt, aktívan fórumoztam (több oldalon is), szóval én vagyok a jó példa arra, hogy így is sikerülhet, nem csak akkor, ha már "lemond" róla az ember. :-)
2013 februárjában kezdtem mérni a hőmet, és elég hamar egyértelmű volt, hogy a ciklusom nincs teljesen rendben. Rendszeresen barnáztam és rövid (9 napos) volt a luteálisom. Sok mindent kipróbáltam, és mivel türelmetlen ember vagyok, több orvosnál is jártam a 10 hónap alatt. Kezdtem a barátcserjével, ami szerintem jó hatással volt, 11 nap lett a luteálisom (igaz, az még mindig rövid kicsit). Aztán májustól jó három hónapon keresztül rendszeresen csináltam az Aviva-tornát, majd júniusban elkezdtem a méhpempőt is. Ezeknek nem vettem észre különösebb pozitív hatását. Júniusban az orvosom - mindenféle kivizsgálás nélkül - felírta a Clostit, de azt nem vettem be (uh-n láttuk, hogy van domináns tüsző 14. napon). Júliusban megcsináltattam a hormonsoros vérvételt (én kértem az orvosomtól, hogy adjon beutalót), amiben a progeszteron volt kicsit alacsonyabb az ideálisnál. Az eredménnyel augusztusban már egy másik orvoshoz mentem el. Ő felajánlotta lehetőségként a Duphastont (progeszteronpótlás), de rám bízta a döntést, el akarom-e kezdeni, vagy próbálkozunk még nélküle. Én a gyógyszert választottam. Először napi egyet, majd kb. októbertől napi kettőt szedtem, de a barnázás, pecsételő vérzés még így is megmaradt. November-decemberben újra szedtem barátcserjét, majd az év vége felé abbahagytam azt is, a méhpempőt is, elkezdtem viszont a D vitamint. És december 26-án kezdődött a babás ciklusom. :-) Igazából pont ovuig párommal mindketten szabadságon voltunk, de nem gondolom, hogy emiatt sikerült (nem extrán stresszes a munkánk). 11-12. dpo-ig semmi különöset nem éreztem, sőt, még írtam is itt, hogy nem érzem, hogy bármi más lenne, mint korábban. Aztán a nagyon minimális barnázás nem erősödött, hanem szinte teljesen elmúlt, a hőm pedig 12. dpo-n felfelé mozdult (legkésőbb ilyenkor mindig leesett), na, ekkor kezdtem igazán izgulni... Eldöntöttem, hogy kedden (15. dpo) tesztelek, de addigra már szinte biztos voltam a két csíkban. A melleim voltak még teltebbek kb. 13. dpo-tól, amúgy nem volt semmi más tünetem. Vagyis a beágyazódás környékén volt kis szurkálás petefészkek környékén (én inkább kicsit égő érzéshez hasonlítanám), de hasonló előfordult korábban is, így nem foglalkoztam vele.
No, nem olyan röviden ez az én történetem. :-) Nagyon szurkolok mindenkinek!
Ja, és amit fontosnak tartok: nem muszáj várni a kivizsgálásokkal! Egy hormonsor egyszerű és fájdalommentes, és sok minden látszik belőle. De sajnos az sok esetben nem elég, ha a leleteken szereplő referenciatartományon belül van az eredményünk! És ezzel sok nőgyógyász sem foglalkozik! Sajnos sokszor több hasznos infót lehet ilyen fórumokon megtudni, mint a saját orvosunktól... :-( Szóval járjatok mindennek utána és álljatok ki magatokért!
Sok sikert és minél több bejegyzést ebbe a topikba! :-)

Sziasztok!

Most vagyunk a 23. hétben. Az 5. mért ciklusban lett meg a pozitív teszt. Abban a hónapban már csak az OVU-ig mértem. Viszonylag jól meghatározható volt az OVU napom tól-ig intervalluma.

Már túl vagyunk az aggódáson, így nyugodt örömmel várjuk kislányunk megérkezését! :)