Fórum

Kitti nagyon sajnálom, ami történt veled. Tavaly áprilisban én is átéltem ezt sajnos. Borzalmas. Nashua nekem 1-én jött meg, azóta szúrok 4 injekciót. Nekem is hosszú protokollom van, csak nekem az előző ciklusban a Gona helyett fogamzásgátlót kellett szednem, mert nekem cisztám lett a 21. naptól szedett Gonapeptyltől. Szerintem azért mert én akkoe nem ovu után voltam 7 nappal, nem is volt még ovum akkor, szóval rossz volt az időzítés szerintem. Most is kell szúrnom a stimu részeként, napi fél ampullával és szúrok még mellé Ovaleapot, Menopourt, és Clexanet. Holnap megyek az első uh-ra. Kicsit félek, mert az elmúlt 1,5 évben túl sok rossz hírt kaptam már.

Mondjuk ahogy így jobban megnézem a kontroll vizsgálaton kapott papírom, szinte lehetetlennek tartom a mostani sikert. A 20. napon nézett meg az orvos és a nyálkahártyám a mért adatok alapján akkor volt 3 mm-es. Az meg szerintem nagyon vékony egy új élet befogadásához, még ha vastagszik is a petesejt megérkezéséig..
igen, első baba lenne.

Én is így tennék, valahol olvastam, hogy ilyenkor a szervezet "emlékszik", a hormonok is ideálisak, szóval hajrá. Hátha ez lesz a sikeres hónap :) ne haragudj, hogy megkérdezem, de nem emlékszem, első baba lenne?

Köszönöm Nashua.
Hosszú folyamat volt, főleg, hogy már az elejétől azzal riogatott az orvos, hogy el fogok vetélni, így mire a testem reagált, a lelkem már elfogadta a sorsom. Próbáltam reálisan és a legpozitívabban hozzá állni, hogy inkább így az elején történjen meg, ha már meg kell történnie, mint később, vagy már csak a szülés után derüljön ki, hogy nem egészséges a babám.
Későbbi peteérésre számítottam, mert előtte mindig később volt, így voltunk együtt a férjemmel a peteérés előtt 2 nappal, igaz nem tudatosan.. de egy menstruációt szerettem volna megvárni mindenképpen. Többet nem várnék, mert a mai kutatások alapján a vetélés/küret utáni első 3 hónap a legesélyesebb arra, hogy azonnal újra sikerüljön. Így aki lelkileg készen áll rá, annak azt tanácsolják, hogy próbálkozzon. Azért itthon az orvosok nagy része még mindig a minimum 3 hónap várakozási időben hisz.

Kitti, rettenetesen sajnálom :( el sem tudom képzelni, mit élhettél át. Nagyon erős nő vagy, és erős a szervezeted, hogy sikerült a műtétet elkerülni, remélem mihamarabb felépülsz! Hagysz időt magatoknak, vagy próbálkozhattok újra?

Npalmer, veled mi újság? Én péntek óta szúrom a gonapeptylt, érzem is, olyan vagyok mint egy háborodott, aki érzelmi hullámvasúton ül... Reménykedtem, mert persze az ember mindig reménykedik, hogy ez az üres ciklus lesz a sikeres, spontán, és bár még nem tudom a kimenetelét, érzem hogy nincs ott benn senki. Plusz bár nem mértem minden nap, ma pont rápróbáltam, és esett a hőm, sztem 1-2 nap és megjön... Akkor majd irány Tapolca, a további szurikért.

Nem szeptember, hanem augusztus 9. történt a vetélés.
Csatolom az aktuális görbémet is.

Sziasztok. Nagyon régen írtam ide hozzátok. Visszaolvastam, hogy Ti min mentetek keresztül az utóbbi időben.
Én júniusban pozitívat teszteltem, hatalmas volt a boldogság. Gyönyörű 3. házassági évfordulós ajándék volt Ő nekünk. A mennyország szeptember 9.-én viszont pokolba csapott át és elvesztettük Őt. Már a műtétem időpontja is meg volt, de “szerencsére” előtte 2 nappal elkezdtem vérezni, így a testem mindent természetes úton lerendezett. Múlt pénteken voltam kontroll vizsgálaton, ahol már csak egy kis véralvadékot látott az orvosom, így minden távozott magától. Csodálkoztam volna ha mást mondd, ugyanis az aktív szakaszban a poklok poklát éltem meg, másfél órán keresztül, a végén pedig a kezemben tartottam aminek a kipréselésével annyira küzdött előtte a méhem. Egyben távozott minden.
Valójában már az első uh-on megijesztett az orvos, amikor Ő 28 napos ciklussal számolva közölte, hogy ebből sajnos nem lesz semmi, mert itt már nem csak egy üres petezsákot kellene látnunk ( Ő már akkor 7 hetesnek számolta). Hiába mondtam neki, hogy a 24. napon volt ovulációm, süket fülekre talált. Azt mondta reménykedjek abban, hogy a vetélésem elindul spontán módon. Egy hét múlva újra látni akart. Persze, kicsit még mindig bíztam abban, hogy ez csak el lett számolva. 1 hét múlva (az én számításaim alapján, a peteérésem alapján számolva 6 hetesen) egy apró élet rajzolódott ki a monitoron, viszont a szív pulzáció kissé bizonytalannak találta. Akkor méretei alapján is 6 hetes volt. Így vegyes érzelmek kíséretében tértem haza, 1 hét múlva újra látni akart. Közben covidos lettem, ami teljesen ágynak parancsolt, így már biztos voltam abban, hogy az az apró, bizonytalan szívecske ezt már nem élte túl. Így a következő kontrollon megkaptuk a rossz hírt. Műtétre küldött, de a műtétre már nem került sor, ahogy azt fentebb már említettem.
Köszönöm, hogy kiírhattam magamból. Kitartást kívánok lányok és sikeres, pozitív hónapokat!
Csatolom az a bizonyos csodás hónapomat.

Lehet igaza van, bár az IR-hez annyira nem értek, viszont az 1250 kcal tényleg kevésnek tűnik.
Én 26-án kezdem a stimut, akkor egész egy időben megyünk majd :) neked mit kell szúrnod először?

Én pont múlt hétvégén beszélgettem egy orvos ismerőssel, akinek iker lombik babái vannak. Mondtam neki, hogy IR-em van, kérdezte az értékeim, elmondtam. Azt mondta nincs IR-em és egyébként az IR nem okoz terméketlenséget. Szerinte itthon hajlamosak mindenre ráfogni, hogy IR, túl alacsonyak az értékhatárok és egyszerű erre fogni. Dolgozott Németországban, és szerinte ott teljesen máshogy állnak ehhez a dologhoz. És egyébként csak úgy potyogtatják a 150 kg-os cukorbeteg ismerőseim a gyerekeket. Szóval én már nem tudom, mi az igazság. Én túl szigorúan vettem a diétát és a sportot, úgyhogy most kicsit lazítottam az életmódbeli dolgokon és sokkal jobban vagyok lelkileg. Persze így is figyelek, de nem számolom a napi 1250 kcal-t és a 120 g ch-t. Annyit eszek, amennyit kívánok, de szerintem így sem túl sok a mennyiség, eddig voltam túl szigorú magammal. Nálunk két hét múlva végre kezdődik a stimuláció, nagyon várom.

Szia Dorottya, de jó, hogy írtál! Rengeteg minden történt veletek, és a szeptemberi kontroll is itt van már szinte a nyakatokon :) Remélem szuperek lesznek az eredmények!
Most én is üres ciklusban vagyok, addig is belevágtam egy kis életmód váltásba, hátha ez is segit. Nem is mérek minden nap, egyrészt lazábban veszem, másrészt megint nem alszunk a kisfiam miatt, szóval biztos értékelhetetlen lenne.
Többiek? Veletek mi a helyzet?