Fórum

Nashua34 Hát igaz nem értek hozzá,de szerintem ez nem sokkal tér el a normálistól,nem hinném hogy sok ideig tarthat mire rendeződik.
Én ha a te helyedben lennék örülnék, hogy kiderült, mert így legalább van kiindulási pont. És közelebb jutottatok a csodátokhoz:-)

Most beszéltem a dokimmal, pontosabban az asszisztenssel, mert a dokival eddig telefonon még sosem sikerült.
A 3. napi vérvételnek megvannak az eredményei, de látni még nem láttam. Magas a prolaktin szint - valami olyasmit mondott, hogy 490 körül van a határ érték, nekem pedig 595, erre gyógyszert fogok kapni. Mivel ma délután dolgozom, majd csak hétfőn jutok el hozzá a receptért.
Nem tudom, hogy örüljek-e mert legalább kiderült valami,de meg is ijedtem :( Ki tudja mennyi idő alatt rendeződik? És ha belegondolok, hogy már rég kiderülhetett volna, nem lett volna a sok felesleges hónap... Mérges is vagyok és szomorú is :(

Ineeez: Igazad van, ráérsz szombaton is. És ha addig el tudod terelni a figyelmed, ráadásiul ki is kapcsolódsz, az mégjobb :)

háát bevallom őszintén jól esett sírni egy kicsit megkönnyebülotem :-) 6 ig dolgozom, majd csak utána tudok elmenni venni egyet
de nem sok kedvem van hozzá, lehet csak majd szombaton(ha addig nem jön meg) most próbálom a gondolataim terelni a csempe választásra, holnap megyünk ki Romániába csempéket,ajtókat válogatni,ugyanis építkezünk nemsokára költözünk az új kuckóba,ez jobb kedvre derít most :-)

Ineeez, csak akkor sírj, ha jól esik :) De lehet ez jó jel, tudod, a hormonok! Vettél tesztet másikat?

Olyan szépeket írtok,hogy elsírtam magam:')

Lányok! A párjaitok felnőtt emberek! Higgyétek el, hogy el tudják dönteni, hogy vállalják-e veletek a megpróbáltatásokat és igen, egy esetleges alternatív életutat legyen az örökbefogadás, vagy gyermektelen élet. Az én férjem azt mondta nekem amikor benne voltunk a sűrűjében, hogy nagyon-nagyon vágyik közös gyermekekre, DE előbb tudja elképzelni az életét gyermek nélkül, mint nélkülem! Láthatjátok, mi is megjártuk a mélységeket :-( És Andi én is gondolkoztam azon, hogy inkább kiszállok az élet nevű játékból. Hát most felpofoznám magam emiatt, de ugye ehhez kellett sok idő, míg eljutottam a jelenlegi életemhez. És hogy minek élned? Szerinted a párod mit érezne, ha nem lennél többé? Mindennél és mindenkinél jobban szeret téged, és hatalmas fájdalmat hagynál a szívében. Nem, nem teheted. És még tudod ki miatt sem? A leendő gyermeketek miatt! Mert lesz! Így hidd el nekem! Az angyalkátok pedig szomorú, ha téged ilyen szomorúnak lát. Kérd, hogy küldjön neked egy földi kisbabát! Tudom, hogy őrültségnek hangzik, de én is ezt csináltam, hónapokon át, mígnem elküldte. Higgy!

Sziasztok! Voltam ma ismét a meddőségi központban, mivel kedden megjött, így a 3. ciklusnap kellett menni ultrahangra, hogy megnézzék elindulhat e a stimuláció, de sajna van egy ciszta (ami lényegében ha jól értettem egy visszamaradott tüsző), ha 1 hét alatt nem tűnik el magától, akkor le kell szívni mielőtt kapnám a stimulációs gyógyszert. Az eddigi injekciómat adnom kell tovább, csak csökkentett adagban. Annyira durva belegondolni, hogy ezzel az injekcióval lényegében mesterséges "menopauzát" hoznak létre, az agyalapi mirigy működésére hatnak, hogy úgy irányíthassák a ciklust, ahogy ők szeretnék!
Bocs, hogy ezt így leírom, gondoltam, hátha érdekel valakit, hogyan zajlik a lombikos folyamat. Bár a Pataki Zita vlogja elég jól bemutatja az orvosi és emberi érzelmi oldalát is az egésznek, ajánlom mindenkinek, aki még esetleg nem látta, engem sokszor megsiratott.

Nashua34, köszönöm szépen, nagyon kedves vagy, jólesnek a szavaid :) Igen, jól érzed, ezek szerint ennyire kivehető a fájdalom az írásaimból :( De ezt érzem sajnos, akkor fog enyhülni, ha sikerül egy újabb baba, de egyelőre még várat magára... Jólesik itt a fórumon kiadni magamból amit érzek, mert mások ezt nem értik meg, könnyű letudni azzal hogy majd sikerül, meg nem kell rágörcsölni, meg hogy legyek túl rajta, mert visszahozni már nem lehet, hát az igaz, de a babánk hiánya ettől függetlenül fáj :(

Lion bár úgy lenne... :/ :)

Lányok csak egyetérteni tudok Nashuaval... :)

Angyal, nagyon sajnálom. De hidd el, a párod téged választott, még a baba előtt, tehát a család alapítást is veled tervezi. Így vagy úgy, de biztosan család lesztek, és vagytok már most is, hiszen kitartotok egymás mellett :)

Andi: Néha olyan fájdalmat érzek az írásaidban, hogy ismeretlenül is kedvem támad jól megölelgetni, aztán meg kicsit fejbe kólintani, hogy ne is gondolj ilyenekre. Idő és türelem, ez a kettő kell meg persze vizsgálatok. És nehogy azt hidd, hogy én szeretek várni, 24 órából 25-öt ezen agyalok, erről álmodok, olvasok, mindennek próbálok utána járni, hogy felkészült legyek akármi jön. Férjem már megkérdezte, hogy az orvosira készülök-e szülésznőnek, mert ők se csinálják másképp :) Ez van, nekem ezzel megy az idő. És a zenélés igen, még az is segít, bennem is ez tartja a lelket :)
Soha nem adhatjuk fel, nekünk ez a dolgunk, kitartani, egészen a végéig, és még azután is. Sikerülni fog!!