Fórum

Rius 77 szerintem bármit is mondani túl korai még, várd meg a menszeszt és utána csinálj tesztet, ha nem jönne meg. Bár nem tudom a jeleket mivel magyarázni, de sokan mondták nekem, hogy hányiger és a többi jel, menszesz elmaradása után jelentkezik először, de a bnőm, most a másodikkal terhes és ő szinte azonnal érezte és észrevette a változásokat.. ki tudja??? Egy időben nagyon figyeltem magamat, de feladtam..néha most is.. de el is hesegetem, nehogy bemagyarázzak bármit is magamnak...

Remélem Kispele nem bántottalak meg, nem szeretném. Persze azt kívánom mindenkinek, magamnak is sikerüljön és legyen babánk.

LizDavies!
Tudat alatt valóban nem akartam gyereket, ez nyáron derült ki a kineziológusnál. Ő oldott engem, s össze is jött a baba, csak sajnos el is ment. De nem munka miatt volt bennem blokk.
Már éltem külföldön, de mindig hazavágytam, és haza is jöttem, de az az életszínvonal és nyugalom, amit kint tapasztaltam, mindig nagyon vonzott, de a családom jobban hiányzott, és inkább itthon maradtam.
Én most babánkra vágyok a legjobban.
Köszi, a könyv bent van a könyvtárban!
Én Szendi Gábor: A nők felemelkedése és tündöklése valamint Lux Elvira: Anyának születtem könyveit olvastam/olvasom. Ajánlom nektek is!

Sziasztok lányok!

Igen, a Louis L. Hay féle könyvre gondoltam, Éld az életed címben. Kispele nagyon szívesen odaadnám, de külföldön élek. Nagyon el lehetsz keseredve, ha magadnak nem tudsz megbocsájtani, pedig az lenne a legfontosabb első lépés. 3 éve házasságunk napja előtt 1 héttel, mosogatás közben eszembe jutott egy gondola, hogy apum meg fog halni, nos gondolhatjátok mennyire megijedtem, hisz az ember ilyenre nem gondola csak úgy. Elkezdtem sírni, nem mondtam senkinek. 3 héttel esküvőnk után apum meghalt L Nászutunk után még hazamentünk és apum kérdezte a gyerek project-t és hááát nem mondtam neki, ugyan női bajom van, csak mosolyogtam. Erre ő: Hamarabb fogok meghalni, mint neked babád legyen – nagyon merges voltam, mert én is gondoltam erre. Magamat hibáztattam a haláláért eleinte – ugyan kispele, a gondolatoknak ereje van valóban, de ne feledjük el azt sem, hogy megérzéseink  is vannak. A te esetedben, inkább mondanám azt, hogy nem vagy kész rá! Miért? Mert  szerintem menned kellene külföldre!!!! Valószínű, régóta forog a fejedben lépjünk le innen Magyarországról. Nem is csodálom, hisz annyi minden hátráltatt minket otthon, sajnos. Akkor én is haragudjak magamra a cipő miatt J A testnek és léleknek egyensúlyban kell lenni, ha nem vagy tudatalatt kész, mert más lépéseket akarsz megtenni, a tested hogyan fogadjon be kis lelket- mikor a tiedet is folyamatosan bántod! ?Szeresd magad csajszi és add meg a lelkednek, amire vágyik – utazz, menjetek a pároddal! A baba majd jön! Otthon van csak az a para, hogy még nincs gyerek???? A férjem nem Magyar, és elhihetitek az ő körében mosolyognak rajtam Jmikor felhozom ezt a témát.. Nem üldöztél el semmit, inkább jelzi a tested, hogy “Helló, vedd észre magad, nem ez a helyes út most!” Később meg azon agyaltál volna, mi let volna ha!? Szóval, gondolkozz el az életeden valóban! Menor: Elképzelhetőnek tartom meg is kapod, legyen úgy, kívánom nektek!  Lényeg, ne görcsöljetek rá! Egy cipőben járunk! 3 év sok(annyi ideje szeretném) és akkor mi van! Mi van, ha nem lesz? Hinni kell benne lesz? Én hiszek benne, valamilyen módon lesz!

Sziasztok lányok!

Véleményeteket kérném:)))
Ma vagyok 27 cn-n, a 17-19 cn volt barnázásom, vasárnap óta viszont iszonyatos hányingerem van. Mell fájdalom nincs, néha érzek olyan fájdalmat, mint amikor mensi van. Soha nem volt nekem a ciklusban barnázásom. Általában 30-32 naposak a ciklusok, ja és a hőm nekem mindig 35,4-35,6 között szokott lenni, de most 36,8. De amilyen peches vagyok, tuti mensi lesz ebből, bár több, mint egy év után nagyon örülnék már a + tesztnek. Szép napot nektek.

Köszönöm LizDavies az írásod, tényleg jó volt olvasni.:D Gondolom a Louis L. Hay féle könyvre gondoltál.Igaz? Be fogom szerezni!Szerintem is ez a megfelelő, lassan kezdem elhinni, amit mások mondanak, hogy foglalkozz magaddal, szeresd az életet és jön Ő, ha itt az ideje. Bár tőlem megkérdezte  múltkor a férjem, mit szeretnék szülinapomra: hát egy Kisbabát!:D A szülinapomig van még egy hónap. Hátha...

LizDavies!
Jó volt olvasni írásodat! Én is sokat gondolkozom ilyen dolgokon! Most, hogy elment a babánk, én is keresem magamban az okát. Emlékszem, hogy terhes voltam, mikor jöttek a jobbnál jobb állásajánlatok és külföldi lehetőségek, és én arra gondoltam, hogy basszus, pont most, mikor terhes vagyok. És azóta annyira rosszul érzem magam, hogy lehet, azért ment el a babánk, mert én elüldöztem :(
Pedig mindennél jobban szeretnék egy kisbabát, és nagyon-nagyon örültem, mikor megláttam a két csíkot a teszten! Még beszéltem is a kis Lélekhez, hogy mennyire örülök neki, és milyen nagyon vártuk már őt! De félek, hogy én üldöztem el ezzel a hülye kijelentéssel, hogy miért pont akkor, mikor terhes vagyok. Ezt soha nem fogom magamnak megbocsátani. Azóta is beszélek hozzá, hogy jöjjön vissza hozzánk!
Elolvasnám a könyvet, amit ajánlottál, de több ilyen könyvet is találtam, más-más alcímmel. Te melyikre gondoltál?

Egy év még nem olyan sok, bár a vetélés elhiszem megviselt. Sajnálom. Tudjátok egyre jobban kezdem elfogadni, hogy a sors vagy valami felsőbb rendű dolog döntése, hogy ne jöjjön még. Valószínű és hiszek benne, tudják mikor kell hozzánk leszületni. Anyum gyógyszer mellett 2x lett babás, az elsőt elvetette és a 2-kat megtartotta. Milyen jól tették, hisz sajna apum 3 éve elment az élők sorából és most ott van a 12 éves öcsém neki. Sokak szülnek, sokak maradnak együtt gyerek miatt, holott a kapcsolatuk haldoklik és vége felé jár, sokan vállalnak a semmire gyereket, sokan eldobják - nem tudom ők miért kaphatják meg az örömöt anyák legyenek, holott nem is boldogok? Ti boldogok vagytok? Elmondhatjuk magunkról azok vagyunk? Biztos, hogy csak egy baba tenne boldoggá minket, párkapcsolatunkat? Azt gondolom önamagamat kell rendbe rakni, boldognak kell lennem, független mindenkitől! Egyszer listát írtam, mit szeretnék! Ne vessetek meg, egy piros cipőt gyorsabban felírtam, mint egy babát. Ez rossz, sztem nem. Megmutattam magamnak, nem vagyok kész rá. A cipő meglett, hihetetlen módon, de ugyanaz, amire vágytam..Azt hiszem, nem védekezünk és majd jön, ha akar. Adok pár évet magamnak, és ha nem jön így jártam, marad az örökbefogadás :) legalább kölcsönösen boldoggá teszek vkit. Nekünk van kutyánk, és tényleg olyan mint egy érzésekkel teli kis ember. Szerezz be, de azért mert vágysz rá :) ne a gyerek miatt tedd! Éld az életed c. könyv - ajánlom nektek! Nem vagyok nagy olvasó, de ez segít!

Szerintem ezt a dolgot nem is érti más, csak mi, akik már régóta szeretnének babát és nem jön össze.Nekem is mondták már, hogy lehet, nem illek össze a férjemmel "testileg" és ezért nem jön a baba. Ilyet mondani ostobaság, főleg annak, akinek ez egy fájó pont az életében. Csak az mond ilyet, aki nem élte át ezt. Szerencsés. Szerintem sokkal inkább az a probléma, ahogy rástresszelünk a dologra. Valahogy meg kéne próbálni szárnyra kelteni ezt a dolgot, hagyni, hogy elröpüljön és nem foglalkozni vele. De ezt mondani könnyű. Mi már több,mint egy éve próbálkozunk, volt egy vetélésem is időközben, a 10. héten veszítettük el a kis Babócánkat. Nagyon megviselt a dolog, talán ez is okozhatja, hogy nem jött rögtön a következő. Most azon gondolkodok, hogy be kéne szerezni egy kutyát, hiszen neki is jó lenne, kedvencként tartanánk, és talán és is elfeledném a "görcsölést". De egyenlőre lebeszél róla mindenki. Nektek valami ötlet?

Szegényke, gondolom mit érezhettél, hogy két hónap kiesés - furcsa néha a test és lélek felborulása mire képes.. Képzeljétek, egy bnőm anyukája asztrológiát tanul és minket hozott témaként fel a tanárjának. Bogozták mi miatt nincs baba. Nos meglepő választ kaptam, amin nevetnem is kellett meg haragudnom is. 3 lépésben megoldahtó - lombik vagy szerető vagy lemondás a gyerekakarásról :) Lombikot nem akarok, lemondani hogyan kell? Szerető???? 10 éve szeretem a férjem...hanganyag is van róla, háát meg kell mondjam a tanár és osztálytársak eléggé maguknak valók és inkább nevettek mint segítettek... erről is ennyit!