Fórum

Sziasztok, gondoltam bejelentkezünk :) ma 9.10 perckor 50 cm-rel és 3050 grammal megszületett Noémi:) sírtam az örömtől amikor kiemelték, és felsírt :) gyönyörű szép kislány :) jól vagyok a császár után, járkálok, bár az első felkelés nagyon nehéz volt. Köszönöm hogy szorítottatok értünk :)

Anitacool, igen pár nappal előbb van a nyák mint az ovu. Reménykedem, hogy a szoptatás nem kavar be, már csak nappal van 3 alkalom. Elvileg ovum van, teszt és a hőm szerint, szóval remélem nem ez a pár alkalom szopi az ok, hogy még nem sikerült. Nagyon próbálok most figyelni, ne hagyjunk ki egy alkalmat se, remélem sikerül, és nektek is :)

Nashua neked mindig korábban van a tojásfehérjés nyák?
Nálam mindig előző és aznap van csak. Mondjuk az ovutesztek ezt meg is erősítik. Vizes állagú több napon át is, de tojásfehérjeszerű csak ezen a két napon. Mondjuk szoptatás mellett sokszor elmaradt az ovu, és volt, hogy egy hét múlva jelentkezett újra, vagy csak egy hónap múlva. Mondjuk most is szoptatok, de most nem kavar be. Mondjuk nekem nem is volt ovum az első szülés után 13 hónapig, a második után 18 hónapig, na az elég nagy kihagyás volt. Mindkettő alkalommal igény szerinti szoptatás mellet. Viszont nem is fogantam meg, míg el nem hagyta (2,5évesen), viszont jelenleg is szoptatok, így nem tudom, mire számíthatok. Most így állok, de valamiért nagyon bizakodónak érzem magam. Persze innen lehet pofára esni jó nagyot :-)

Andi, remélem mar a világ legboldogabbja vagy, és a karodban tarthatod a kislányod! Izgulok érted nagyon!

A görbém egyelőre nem mutat semmit. Használok ovu tesztet, full negatív, pedig mar tegnap és tegnap előtt is megjelent a tojásfehérjés nyák. Úgy látszik nálam hamarabb jön mint az ovu.

Csak villámlátogatásra jöttem, mert a gyerekek betegek itt sajnos.

Andi! Remélem mindketten jól vagytok, gondolok rátok! Boldog szülinapot a kicsi Noéminek!

Anita, köszönjük szépen a megerősítő szavakat, sok erőt merítünk belőle.
Engem is biztosan megtanított sok türelemre ez a baba utáni vágyakozás, hogy jó anya váljon belőle. Sosem leszek ideges, még akkor sem ha sír, hisztizik, minden perc egy áldás amit vele tölthetek. Tesóm mondogatja, hogy majd hogy megváltozik az életem ( persze ő a rossz irányba mondja, mert neki csak becsúszott a baba, nem is tervezték, már lassan 4 éves Zente, de soha nem volt hozzá türelme) én pedig erre azt mondom: igen, megváltozik, de jó irányba, végre egy család leszünk, így lesz teljes az életünk. Ez az utóbbi 4 év maga volt a borzalom, amit az első babánk elvesztése után átéltem. Nem szólt másról csak a baba utáni vágyról, a kétségbeesésről, hiábavaló próbálkozásokról, dühről, csalódásról, egyszerűen nem találtam a helyem.
És ezt tényleg nem lehet elengedni, ez tudatalatti dolog, az ember hiába mondja ki, hogy jó most elengedem, de belül teljesen mást érez. Tipikusan ezt a tanácsot adják akiknek pikk pakk összejött a baba, és fogalma sincs milyen küzdeni akár évekig, és hónapról hónapra átélni a csalódást, azok könnyen mondják hogy ne görcsölj rá, engedd el, csak élvezzétek a párotok társaságát, menjetek el nyaralni. Bár ennyin múlna , de sajnos van rengeteg akadályozó tényező, amin nem segít a nyaralás, meg a nem rágörcsölés.

Anita, nagyon szép dolgokat írsz, köszönjük a szép szavakat. Le is fényképeztem magamnak, hogy szomorú pillanataimban elővehessem. Igen egyébként többször már ez is megfordult a fejemben, hogy türelemre tanít ez az időszak, ami nagyon jól fog jönni a jövőben. Ha tudnám, hogy sikerütlhet, csak türelmesnek kell lenni, egyszerűbb lenne, de mindig attól félek, hogy valami gátol minket. Próbálom ezt kiverni a fejemből. Viszonylag sok kivizsgáláson túl vagyok, így az úgymond legalapvetőbb teherbeesést gátló problémákat elvethetjük amúgy is.

Andi, csak egyetlen dologra gondolj most már. Képzeld el, hogy már ott szuszog a tökéletes, egészséges, babaillatú, gyönyörű pici lányod a mellkasodon. És minden rendben ment. Igen, múlt időben gondolj rá. Sokat segít, hidd el!

Npalmer, ne úgy gondolj rá, hogy titeket nem választott senki a szüleinek, ez badarság, jobb ha az eszedbe vésed! Valamit, amire szükségetek lesz a neveléséhez, már most megtanít nektek a leendő gyermeketek: a türelmet. A megannyi szívfájdalom, elkeseredés és csalódás hónapról-hónapra tanít. És egy nap, amikor majd ott lesz veletek a kis drága, nem győzöl majd gyönyörködni benne. És amíg más anyukák nyavalygását hallgatod itt-ott-amott a nem alvás, fogzás, nyűgösség és hisztik miatt, addig te boldogan kelsz egy éjjel századszor, mert van kihez. Boldogan vígasztalod órákon át, mert van kit. És minden pillanatot áldásként fogsz megélni, mert megtanította neked, hogy becsüld meg a nehézségeket is. Nem a levegőbe beszélek. Megéltem! Hidd el, nincsenek véletlenek. A szíved nyitva van, amikor a kis lélek készen áll, eljön hozzátok.

Dorottya. Köszönöm, hogy megosztottad a történeted, úgy látom itt mindenki viseli a keresztet. Soha ne gondold, hogy “el lehet engedni”. Ezt azok találták ki, akiknek könnyen összejött. Nekem az őrület határán kopogtatott be a kisfiam, visszavonhatatlan boldogságot hagyva maga után. És megtanított a várakozás, a várandósság, a szülés és az elmúlt csodálatos 5 év mindarra, amit Npalmernek is leírtam. Utólag értettem meg, hogy semmi sem történt véletlen. Nagyon sokat tudnék mesélni, de így is teleírtam a falat, nem szeretnék unalmas, terjengős hozzászólasokkal terhelni senkit. Az ö ismeret, a tudatosság, ez mind-mind kulcsfontosság lesz ahhoz, hogy az az édesanyja lehessél a gyermeketeknek, akit megérdemel. És nem tudhatod még a miérteket, de egy nap majd ráébredsz, hogy kellett mindez a tapasztalat. Mondom ezt a túloldalról, de hidd el, jártam nagyon sokat a másikon. És a lelkemben hordozok még egy babát, tudom és érzem, hogy tőle is tanulni fogok még sokat.

Anitacool, köszi. Csak múlt vasárnap volt rajtam ez a nátha szerű, másnap sokkal jobb volt és kedd-szerdára totál elmúlt. Szerintem is csak ezért volt.
Igen, sokáig, míg nem foglalkoztam magammal, nem is tudtam, miért lehet ez a fajta fájdalom ciklus közepén, de hamar elmúlt és nem foglalkoztam vele. Aztán ahogy már érdekelt, jöttem rá, hogy hoppá, ez jót jelent.
Hát, hogy mióta próbálkozunk. 2018 végén volt egy myoma műtétem, 2019 februárban kaptunk zöld utat, de hát akkor csak az volt, hogy mindenféle figyelgetés nélkül együtt voltunk, ha jön jön alapon. Aztán júniusban, az esküvő után sikerült, pont a nászéjszakán :-) de az korai vetélés lett. Azóta figyelem az ovumat, tesztelek. Covid alatt kicsit "visszavettünk". Január óta vagyok itt és hőmérőzök. Április végén sajnos újabb korai vetélés lett, ott kezdődött "valami" kivizsgálás, fogyjak le és engedjem el vezényszavakkal. Maradjunk annyiban, hogy a fogyás nekem jobban ment. Most azt is lazábbra engedtem, sajnos. Most szeptemberben, mikor újra megjött - időzített, nem rágörcsölős, követett peteérés után - nagyon dühös lettem és eldöntöttem, hogy megyünk a Sote Arcba. Mivel oda nem egyszerű bejutni és csak mostantól lehet jövőre időpontot kérni, azalatt is kezdeni szeretnék magammal valamit. Járok továbbra is kineziológushoz, könyveket olvasok és úgy döntöttem, megpróbálom az Aviva tornát. Mindezt persze nagyon sok vitamin, rendszeres meridián diagnosztika mellett, sok meditációval, nagy személyiségfejlődés közepette. Mégis az orvosom azt mondja, hogy engedjem el. Én értem, miről beszél, de ha nekem ez nem megy?!
Szóval, ez az én történetem. Itt tartunk most. Remélem, nem lesz hosszas.

Npalmer, nekem előtte való nap vagy menstruáció első napján esik le.

Andi, köszönöm a válaszod. Minden jót kívánok neked a szüléshez és nagyon sok boldogságot a kislányotokkal. Én is sokat gondolkodtam azon, hogy mi vajon miért nem érdemeljük meg, hogy minket válasszon egy baba? 8 éve jóban-rosszban együtt vagyunk, szeretjük egymást, azon vagyunk folyton, hogy megteremtsük a leendő gyermekeinknek a legjobb életet, építkezünk, dolgozunk, én nagyon sokat tanultam, jó embernek tartom magunkat, és egyelőre ez nem elég úgy tűnik. Nem tudom, hogy tudnám elengedni ezt a dolgot, de nagyon próbálkozom, mert félek, hogy a lelki részével van baj. Az első próbálkozós hónapunkban, amikor volt egy kémiai terhességem, eszembe sem jutott, hogy elsőre sikerül, egyáltalán nem foglalkoztam a dologgal, és sikerült, de sajnos nem úgy, ahogy szerettük volna. Lehet tényleg ez a kulcsa, és el kell engednem.