Tisztelt Tímea! Párommal 4 éve probálkozunk, hogy kisbabánk szülessen. De minden probálkozás ellenére még nem sikerült :( 4 évvel ezelőtt teherbe estem, de édesanyám nem engedte, hogy megtartsuk a babát, mert középiskolába jártam, el kellett vetetnünk :( . Ez miatt is nagyon feszült vagyok, hogy még mindig nem sikerült teherbe esnem. Édesapám 1 éve elhunyt, nagyon nehéz feldolgoznom a halálát. Minden nap rá gondolok, nagyon nehéz nélküle.Körülöttem minden ismerösöm kismama, meg gyerekük van. Nagyon nehéz néznem őket, mert nekünk még mindig nem sikerült. Minden hónapban reménykedek, hogy nem jön meg a menstruáciom. Mit tegyek hogy könnyebb legyen? Édesapám halálát hogyan dolgozzam fel? Mindig a rossz dolgok jutnak eszembe róla.Válaszát előre köszönöm! Bocsánat a regény miatt! Klausz
Kedves Klausz!
A leveléből jól látszik, hogy a gyerekvállalás kérdése jelen pillanatban az Ön lelkében össze-vissza van gabalyodva más, nehéz történetekkel. A feldolgozatlan veszteségei – korábbi terhesség-megszakítása, édesapja elvesztése – mintha pillanatnyilag útját állnák egy baba érkezésének. A figyelme, fájdalma múltbeli eseményekhez kötik – így talán nehezen tud hangolódni, nyitni – megfoganni. De ezt úgy gondolom, Ön is érzi. Így aztán, és nem elsősorban a születendő gyermeke érdekében, hanem a saját szabadsága, egyensúlya visszanyerése okán, érdemes lenne foglalkoznia ezekkel a veszteségekkel, hogy a helyükre kerülhessenek. Elképzelhető az is, hogy a terhesség-megszakítása miatt sokféle érzelem kavarog Önben az édesanyjával kapcsolatban is - és hát tudjuk, hogy a saját anyaságunk kapcsán a saját édesanyánk is reflektorfénybe kerül. Itt van tehát ő is, vele kapcsolatban is lehet dolga.
Nem kis feladat ez, értem, ha egy kicsit össze van zavarodva. Hiszen mintha idősíkot váltana - a születendő gyermekéhez vezető úton először a saját szüleivel kell rendbe jönnie. Bár többé-kevésbé mindannyian átmegyünk ezen, a kérdés inkább az, mennyi energia, erő van Önben ehhez – és kire, kikre tud támaszkodni? Kivel tudta az édesapját gyászolni? Kivel tud róla beszélgetni, emlékezni, felidézni? Hol tart a párjával közös veszteségük – a meg nem született gyermekük elengedésében? Lehet-e, tud-e erről beszélni bárkivel is? Milyen a viszonya az édesanyjával?
Látja, sok-sok kérdés… és ez csak a kezdet. A szavakkal, emlékezéssel ki lehet oldani a fájdalmat, feszültséget – csak el kell indulni. Ha vannak hozzá társak – család, barátok, közösség – az sokat segít. Ha nincs, vagy van, de nem elég – kérjen szakértő segítséget. Ha gondolja, szívesen ajánlok szakembert, módszert, irányt, ami segítségükre lehet.
Minden jót kívánok Önöknek, szeretettel: Bóta Tímea
"Sokan nem hisznek az interneten talált oldalakban, azt mondják, hogy egy számítógép nem tudja kiszámolni az ovulációt, hogy ez csak egy általános program. Én mindenkinek, aki babát szeretne, csak ajánlani tudom a TervezettBaba.hu honlapot, mert nekünk ennek az oldalnak a segítségével sikerült babát fogantatnunk. Köszönöm nektek!"
Ibike