Fórum

Kérjük, hogy a fórum használata előtt olvasd el a fórum szabályait!


A kiválasztott beszélgetés: Csodák léteznek!

Ebben a beszélgetésben 2 hozzászólás volt eddig. Szólj hozzá te is! Fontos a véleményed!

Ha valami másról szeretnél beszélni, válassz másik beszélgetést A Te történeted témakörben vagy lépj vissza a fórum főoldalára!

Email értesítést kérek, ha új hozzászólás érkezik ehhez a beszélgetéshez!
sweety44
2012-11-23 22:30:38
 
Szia Nefertiti!

Köszi, hogy leírtad a történeted, még nem hallottam eddig inzulin rezisztenciáról... Azt tudtam, hogy nagyon sok mindennek stimmelnie kell, hogy összejöjjön egy babóca, de most eléggé letaglózott a történeted.

Kitartást kívánok a jövőben és minden elképzelhető jót és szépet hozzá :-)
Nefertiti
2011-11-10 16:03:38
 

Az én történetem 2008-ban kezdődött, akkor döntöttük el, hogy babát szeretnénk. Az első pár sikertelen hónapban még nem gyanakodtunk, de bő fél év után már kezdett aggasztani a dolog, hogy vajon miért nem sikerül. Nekem csupán annyi "panaszom" volt, hogy menstruáció előtt pár nappal már pecsételő vérzésem volt, és a ciklusom is hol rövidebb, hol hosszabb volt, de még belefért a normális kategóriába (26-32 nap között ingadozott). Elmentem nőgyógyászhoz, ahol uh-val és hormon vizsgálatokkal megállapították, hogy van peteérésem, nálam minden rendben, majd a férjem következett, de nála is minden rendben volt, így maradt a próbálkozás, valamint kaptam peteérés stimuláló gyógyszert (Clostylbegit) aminek az eredménye egy kémiai terhesség lett.


Közben több orvost is felkerestem a pecsételéses problémámmal, de senki sem foglalkozott vele, azt mondták ez normális. Igazából semmi konkrét jele, tünete nem volt annak hogy gond van, én viszont éreztem hogy nincs minden rendben, ezért addig mentem, míg meg nem találtam a megoldást. Bő 1,5 év sikertelen próbálkozás után az internetet, fórumokat kutatva bújva jutottam el arra a helyre, ahol egy egyszerű vérvétellel minden kiderült... Természetesen mindezt pénztárcát nem kímélve, mert már ekkor jól tudtam hogy a tb-s ellátástól nem sok jóra számíthatok... Tehát visszatérve a problémához, egy egyszerű vérvételből derült ki minden.


Cukorterheléses vizsgálatot kértem, néztek éhgyomri, 60 perces és 120 perces vércukor és INZULIN szintet. Az inzulint kiemelem, mert nem elég a cukrot nézni, sok esetben ugyanis az még teljesen normális, ahogy eleinte nekem is volt, az inzulinom viszont jóval magasabb volt mint lennie kellett volna egy hozzám hasonló magasságú és alkatú nőhöz. Az eredménnyel felkerestem egy endokrinológust, aki egyértelműen felállította a diagnózist: inzulin rezisztencia. Az Önök által közzétett "Ovulációs problémák" cikkhez itt kapcsolódik a történet, bár nálam nem alakult (még) ki a PCOs szindróma, de tudni kell, hogy szinte minden PCOs eset mögött inzulin rezisztencia áll, amit sajnos nem vizsgálnak szinte sehol! A legtöbb meddőségi központban sem nézik ezt a problémát, holott ha időben és megfelelően kezelik, negyed annyi lombik kezelésre sem lenne szükség, csak ugye ez nem éri meg...


Az magas inzulin szint a vérben megzavarja a hormonok bonyolult egyensúlyát, és egy sor problémát okoznak. Egyénenként változó, hogy erre kinek hogyan reagál a szervezete. Az én esetemben a sárgatest működését roncsolta az inzulin, ezért volt a pecsételő vérzés, korán leesett a progeszteron szintem, így gyakorlatilag esélytelen volt a beágyazódás... Másoknál teljesen megakadályozza a peteérést és ovulációt, esetleg leállítja teljesen a ciklust. Mindemellett elhízást, szőrösödést és egy sor kellemetlen tünetet produkál.


A hangsúly a felismerésen és a megfelelő kezelésen van. Hármas kezelés szükséges: szénhidrát szegény diéta, mozgás és Metformin nevű gyógyszer. Az esetek nagy százalékában ez a hármas kezelés néhány hónap alatt megoldja a problémát és létrejön a spontán terhesség. A probléma ott kezdődik, hogy az orvosok erről nem vesznek vagy nem akarnak tudomást szerezni, a páciens így nem jut el a megfelelő helyre, és nem kapja meg a megfelelő kezelést. Inzulin rezisztencia, PCOs mellett gyakorlatilag semmi értelme a hormon kezelésnek, csak olaj a tűzre...


Az én esetem sajnos ettől kicsivel még bonyolultabb volt, de az alapvető probléma ez volt. Később nálam kiderült hogy endometriózisom is volt, laparoszkópos műtétre volt szükség, valamint mivel a gyógyszerekre nem reagáltam megfelelően tovább vizsgálódtunk és kiderült hogy D vitamin hiányom van. Erről is szívesen írok később, de szerintem ez már egy külön témát érdemel!


 

 
Tudományos módszerekkel segítünk természetes úton teherbe esni.
 
Lájkolj minket!