Megtermékenyítés segítséggel: milyen módszerek léteznek?

A párkapcsolatok 15-20%-ában figyelhető meg, hogy minden próbálkozás ellenére sikertelen a gyermeknemzés. Amikor felmerül a fertilitási problémák valamelyike, hetekig tartó vizsgálatok után derülhet fény arra, hogy pontosan melyik az a beavatkozás, amely az egyéni eredmények alapján alkalmazható.

Alapvetően megkülönböztetjük az eljárás módja szerint az anyaméhen belüli, valamint a mesterséges körülmények között zajló művi megtermékenyítési folyamatokat.

Méhen belüli beavatkozás: inszemináció

Az inszemináció egy asszisztált reprodukciós eljárás, amely a mesterséges megtermékenyítési módok közül a legkíméletesebb. A kezelés során a leendő kismamánál először a lehető legkíméletesebb módon, hormonkészítményekkel peteérésre késztetik a szervezetet. Ezt követően ultrahang vizsgálatokkal folyamatos megfigyelés alatt tartják a tüszők érését, majd a legalkalmasabb érettségi állapotban tüszőrepedést váltanak ki. Ekkor kerül sor a teljesen fájdalommentes beavatkozásra. Egy vékony katétert vezetnek a hüvelyen keresztül közvetlenül a méhbe, így juttatva a megfelelő helyre a spermiumokat.

A spermium származása szerint az inszeminációnak két fajtája létezik:

• homológ inszemináció (AIH): a kezelésben résztvevő pár férfi tagjának hímivarsejtjeit fecskendezik a méhbe.
• donor inszemináció (AID): amennyiben a férfi spermája nem megfelelő minőségű a fogantatáshoz, vagy a nő egyedülálló szülőként szeretne teherbe esni, lehetőség van idegen (pl. spermadonor által adományozott) spermium használatával is elvégezni az inszeminációt.

Milyen esetekben alkalmazható?

• a női oldalon nem található probléma, tehát az ivarszervek egészségesek és a szervezet is megfelelő állapotban van egy kisbaba kihordásához
• a kivizsgálások a férfi esetében sem mutattak ki kóros eltérést
• a spermiogram kis fokban csökkent spermiumszámot, vagy a spermiumok nem megfelelő mozgékonyságát mutatta ki
• pszichés- vagy szervi eredetű ejakulációs képtelenség áll fenn
• a pár szexuális kapcsolatának indokolt hiánya (pl. testi fogyatékosság)

Mennyire lehet sikeres?

Az inszemináció a normál házasélethez képest néhány százalékkal javítja a teherbeesés esélyét, hiszen a spermiumok célzottan a méhbe kerülnek, pontosan a megfelelő időpontban. A spontán próbálkozások esetén nagyon nehéz a megfelelő időzítést megtalálni, ezért a kezeléssel nagyobb esély van a várva várt terhesség bekövetkezésére.

Testen kívüli eljárások: lombikbébi kezelés, ICSI, AHA

A testen kívül végzett beavatkozásokat egészen az embriók osztódásának fázisáig mesterséges körülmények között hajtják végre. Az ilyen típusú kezeléseket többnyire az indokolja, ha a pár valamely tagjánál felfedezhető valamilyen komolyabb, terméketlenséghez vezető eltérés.

A testen kívüli eljárásoknak három típusa ismert:

1. Lombikbébi kezelés (in-vitro fertilizáció, IVF)

Az in-vitro fertilizáció egy hosszabb folyamat, amely több lépésből és folyamatos kontrollvizsgálatokból tevődik össze. Első lépésként a leendő kismama szervezetét egyénre szabott hormonkezeléssel arra késztetik, hogy beinduljon benne a megfelelő peteérési folyamat. A ciklus megfelelő napján ultrahangos kontrollvizsgálat során vizsgálják meg, hogy a petefészkekben megfelelő módon érnek-e a tüszők. Amikor elérik a megfelelő állapotot, hüvelyen keresztül leszívják a megtermékenyítéshez szükséges petesejteket, amelyeket speciális körülmények között, tápoldatban tárolnak. Így laboratóriumi körülmények között ugyan, ám a sejtek számára optimális környezetben történhet meg a megtermékenyítés. A megfelelő módon osztódó, legéletképesebb embriók kiválasztása után következhet a visszahelyezés, az embriótranszfer, vagyis a méhbe történő beültetés. Általában legalább 1-2 szabályosan osztódó embrió kerül vissza az anyaméhbe, hogy a terhesség sikerességét biztosítsák.

Milyen esetekben alkalmazható?

• komolyabb szervi eltérés mutatható ki (pl. kétoldali elzáródott petevezeték)
• a spermiogram jelentősen csökkent spermiumszámot vagy nem megfelelően mozgékony hímivarsejteket mutatott ki
• kritikus hormonprobléma áll fenn
• az anya előrehaladott életkorban van
• a pár több sikertelen inszemináción van túl

Mennyire lehet sikeres?

Az IVF sikerességének számos tényezője lehet. Miután a teljes folyamat egészen az embrionális állapotig fokozottan felügyelt és a legoptimálisabb körülmények között zajlik, a test, valamint a biológiai óra határozzák meg a továbbfejlődés sikerességét.
Az eljárásban részt vevő nők életkora a leginkább meghatározó tényező, hiszen – ahogy a természetes úton történő teherbeeséskor is – a 37 év alattiak körében nagyobb arányban figyelhető meg sikeres gyermekáldás.

2. Asszisztált reprodukció (Intra-Citoplazmatikus Spermium Injektálás, ICSI)

Az ICSI a lombikbébi kezelés egyik altípusa, amely alapvetően az eljárás módjában tér el az IVF-től. Magyarországon immár 20 éve alkalmazott módszer, amely kifejezetten azoknak a pároknak nyújt segítséget, akiknél a férfi spermaképe olyan értékeket mutat, amely arra enged következtetni, hogy természetes úton igen csekély esély van a megtermékenyülésre. Az eljárás sokak számára ismerős lehet, mert a mesterséges megtermékenyítés bemutatására rendszerint ezt a folyamatot szokták modellezni: a petesejtet rögzítik, és egy igen vékony tű segítségével, mikroszkóp alatt fecskendezik bele az egyetlen spermiumot. Az eljáráshoz a petesejtet előkezelik, a sejtet körülvevő védőréteget különböző enzimekkel elvékonyítják. A spermiumot egy üvegkapillárisba szívják fel, ahonnan közvetlenül a petesejt belsejébe úsztatják, így elkerülhetetlen találkozás jön létre a két ivarsejt között.

Milyen esetekben alkalmazható?

• a spermiogram eredményei alapján a férfi hímivarsejtjei nagyon alacsony számban mutathatóak ki
• magas a kóros spermiumok száma
• a spermiumok nem eléggé mozgékonyak
• nem elegendő számú a célzott mozgású hímivarsejt
• azoospermia esetén: amikor az ejakulátumban egyáltalán nem található spermium – az eljáráshoz a heréből, illetve mellékheréből kinyert szövetből is használható spermiumokhoz lehet jutni
• többszöri sikertelen IVF kezelés után
• megelőző endometriosis betegség műtétet követően a nőtagnál

Mennyire lehet sikeres?

Mivel a petesejt előkezelésen megy át az eljárás elvégzéséhez, ezért rendkívül sérülékennyé válik. A kezelés sikerének érdekében az IVF-hez képest általában több érett tüsző leszívására van szükség. Az esetek nagyobb százalékában figyelhető meg, hogy a sikertelen lombikbébi kezelés után az ICSI sikeres megtermékenyüléssel jár.

3. Asszisztált hatching (AHA)

Vannak olyan esetek, amikor a petesejt megtermékenyítéséig a folyamat rendben zajlik, ám az embrió nem tud beágyazódni megfelelően a méhnyálkahártyán. Ehhez nyújt segítséget az asszisztált hatching. Az embriót olyan védőburok veszi körül, ami megvédi, miközben a sejt a petefészektől eljut a méhüregbe. Vannak olyan esetek, amelyek során az embrió nem képes áttörni ezt a burkot, ezért nem tud megtapadni a méhben, ami egy idő után a sejt elhalásához vezet. Az AHA eljárás során mechanikusan, kémiai úton, esetleg lézerrel segítik elő a burokrepedést, így a növekvő embrió már magától ki tud bújni, nagyobb eséllyel tud beágyazódni.

Milyen esetekben alkalmazható?

• az anya betöltötte 35. életévét
• a vizsgálatok kimutatták, hogy az embriót körülvevő üveghártya megvastagodott, azon kevés eséllyel tud áttörni az embrió
• két sikertelen lombikbébi kezelést követően

Mennyire lehet sikeres?

Mivel a kezeléssel megindítják, emellett pedig általában további gyógyszeres kezeléssel elősegítik az embrió beágyazódását, ez a megtermékenyítési módszer is jó eséllyel vezet terhességhez. Ám a többi eljáráshoz hasonlóan igen egyediek lehetnek a körülmények és a kórelőzmények, amelyektől nagy részben függhet a megtermékenyítés sikere.

M.J. Lektorálta: Dr. Fülöp István - szülész-nőgyógyász