Felkészülés a várandósságra

A gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének biztosítása már az anyaméhben kezdődik. A tudatos és felelősségteljes gyermekvállalás során az egészséges életkezdés esélyének érdekében már a fogantatás előtt, a gyermektervezés időszakában érdemes szakemberekhez fordulni és megbeszélni a szükséges vizsgálatokat és azok menetét.

A leendő édesanyáknak célszerű egészségi állapotukat ellenőrző vizsgálaton részt venniük. Belgyógyászati, általános és speciális laboratóriumi, fogászati és nőgyógyászati vizsgálatok jöhetnek szóba a gyermekvállalás tervezésekor.

Az általános laboratóriumi vizsgálat a vérkép, ionok, májfunkció, vesefunkció, éhgyomri vércukor, vizelet vizsgálatokon kívül jó, ha kiterjed a vas szint vizsgálatára is. Ismeretes, hogy terhesség alatt a szervezet vas szintje csökkenhet, ezért fontos, hogy megfelelő legyen a vas ellátottság már a terhesség kezdetén is. A pajzsmirigy működésre utaló TSH vizsgálattal a pajzsmirigy esetleges funkció zavarára derülhet fény.

A speciális laboratóriumi vizsgálatok egyes fertőzéses eredetű betegségekre, illetve azok átvészeltségére adhatnak információt.

A vércsoport vizsgálata, és az azzal együtt történő „ellenanyag szűrés” során kapott eredmény ismerete is fontos a terhesség szempontjából, legfőképpen az Rh negatív leendő édesanyák, illetve kezelőorvosuk számára. Az ellenanyag szűrés vizsgálat jelentőségét az adja, hogy ha az Rh negatív vércsoportú anya rendelkezik Rh faktor ellenanyaggal és Rh pozitív magzattal lesz terhes, akkor az anyai ellenanyagok a magzat súlyos megbetegedését okozhatják.

Az általános, belgyógyászati orvosi vizsgálat megtörténte lehetőséget nyújt arra, hogy az észlelt kóros eltérés rendezése még a várandósság előtt megtörténjen.

A fogorvosi vizsgálat során kerülhet észlelésre gyulladásos fogászati góc, amely kezeletlenül akár a terhesség kimenetelét is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

A nőgyógyászati vizsgálat alapvetően fontos eleme a fogantatásra való felkészülésnek. A vizsgálat része a méhnyakrák szűrés , azaz a citológiai vizsgálat is, amelynek során a méhszájról vett mintát citológus, pathológus szakember értékeli.

Potenciálisan magzatkárosító fertőzések

VZV (varicella-zoster vírus) fertőzés okozza a bárányhimlőt. A betegség cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje 14-21 nap. Jellegzetes kiütésekkel járó megbetegedés. A népesség jelentős része gyermekkorában átvészeli a betegséget. A terhesség első felében történt fertőződés magzati ártalmat okozhat, amely végtagfejlődési zavarban, idegrendszeri károsodásokban, szemelváltozásokban nyilvánulhat meg. A betegséggel szembeni védettség speciális vérvizsgálattal, az ellenanyagok kimutatásával vizsgálható. Ennek akkor van jelentősége, ha bizonytalanok az információk a bárányhimlős megbetegedés lezajlását illetően. A védettséggel nem rendelkezők számára rendelkezésre áll védőoltás.

TORCH /toxoplasma, rubeolavírus, CMV, HSV/

Toxoplasmosis

Parazita által okozott megbetegedés. A kórokozó fertőzött macska ürülékkel, fertőzött hússal, zöldségekkel, gyümölcsökkel terjedhet. A terhesség alatt létrejött friss fertőződés az esetek nagyobb részében tünetmentesen zajlik. Ha tünetekkel jelentkezik, akkor nyaki nyirokcsomó megnagyobbodás, láz, izomfájdalmak, torokfájdalom, bőrtünetek léphetnek fel. A magzati fertőződés szervi károsodásokat okoz, a legsúlyosabban az idegrendszer érintett. Vérvizsgálattal a parazita ellen termelt specifikus ellenanyagok kimutathatók, ezáltal a régi vagy friss fertőzés igazolható.

Rubeola

A terhesség során szerzett rubeola vírusfertőzés fejlődési rendellenességet okoz. A magzati károsodás kockázata és súlyossága annál nagyobb, minél korábbi terhességi korban jött létre a fertőződés. A terhesség első nyolc hetében történt rubeolafertőzés következtében az úgynevezett congenitális rubeola szindróma jöhet létre, amely szívfejlődési rendellenességből, a látást (szürkehályog) és hallást (süketség) érintő károsodásból áll. A várandósság második harmadában többszervi károsodás már nem lép fel, ekkor a halláskárosodás a legjellemzőbb. A rubeola jellemzően kiütéses betegség, de a fertőzés tünetmentes lezajlása is lehetséges. 1989 óta van hazánkban védőoltás rubeola ellen. Jelenleg a kötelező védőoltások közé tartozik, a gyermekek 15 hónapos és 11 éves korukban kapják meg másik két betegség (kanyaró, mumpsz) elleni oltással (MMR) együtt. A rubeola elleni védettség ellenanyag vizsgálattal a vérből kimutatható.

Cytomegalovírus (CMV) fertőzés

A terhesség idején történt fertőződés a méhlepényen keresztül magzati fertőzést okoz. A terhesség első felében a legsúlyosabbak a magzati károsodások, amely valamennyi szervet érintheti. Agyfejlődési rendellenesség (microchephalia), szemidegsorvadás, halláskárosodás, mentális retardáció lehetnek a kialakuló főbb eltérések. Az újszülött szülés közben, illetve az anyatejjel is fertőződhet, ez azonban ritkán okoz megbetegedést. A fertőzés hatékony megelőzésére nincs lehetőség, laboratóriumi (ellenanyag) vizsgálattal bizonyítható az infekció.

Herpes simplex vírusfertőzés (HSV)

A herpes simplex vírus két csoportját különböztetjük meg, a HSV-1 és HSV-2-t. A terhesség, illetve a magzat, újszülött szempontjából az utóbbi, HSV-2 okozta genitális (nemi szervi) friss fertőződésnek van nagyobb jelentősége. A terhesség első 20 hete alatt szerzett fertőzés következtében spontán vetélés, magzati elhalás, vagy fejlődési rendellenesség következhet be. Az esetek többségében szülés során fertőződik az újszülött,ezért a terhesség alatt újonnan szerzett genitális fertőzés esetén császármetszést végeznek. Az újszülött szülés közben történt fertőződése leginkább a bőrt, a szájat érinti és a jellegzetes hólyagos elváltozásokban nyilvánul meg, de szemkárosodást és ritkán agyvelőgyulladást és egyéb szervi megbetegedéseket is okozhat. A herpes simplex vírus, ha már egyszer a fertőzés megtörtént, egy életre velünk marad az idegsejtekben, a bárányhimlő vírusához hasonlóan. Innen később fellángolások (reaktiválódás) történhetnek, ez azonban sokkal kisebb eséllyel okoz az újszülöttben betegséget.

STD szűrés (nemi úton terjedő betegségek szűrővizsgálata)

Hepatitis B vírus fertőzés (HBV)

A terhes anya HBV fertőzésének átvitele az újszülöttre az esetek többségében szülés során, vagy közvetlenül utána történik, amely változó súlyosságú májbetegséget, májgyulladást hozhat létre. Ma már a terhesgondozás részeként kötelező a vírus fertőzöttség (HBsAg) vizsgálata, valamint a HBV elleni védőoltás 1990 óta a gyermekkori kötelező védőoltások közé tartozik.

„Klasszikus” nemi betegségek - (syphilis, gonorrhoea)

Syphilis (vérbaj)
Az anya syphilises megbetegedése károsítja a magzatot és a terhesség kimenetelét is negatívan befolyásolhatja. A terhesség alatt a kórokozó (treponema pallidum) átjut a méhlepényen és magzati elhalást, vetélést, koraszülést, halvaszülést, illetve sokszervi károsodást okoz. Vérből történt szűrővizsgálattal (terhesség alatt kötelező) megállapítható az anya betegsége és kezelhető.

Gonorrhoea (tripper)
A Neisseria gonorrhoeae baktériummal történt fertőződés a terhesség első trimeszterében vetélést okozhat, később koraszülést. Az újszülött a szülőcsatornán áthaladva fertőződik (ritkábban már méhen belül) ,amely a szemen okoz megbetegedést, súlyos kötőhártya gyulladást. Az anya vagy leendő anya szűrővizsgálata nőgyógyászati vizsgálat során méhnyak váladékból történik.

Chlamydia, Ureaplasma, Mycoplasma

A chlamydia trachomatis által okozott fertőzés következtében meddőség, méhen kívüli terhesség, vagy terhesség létrejötte esetén az újszülöttben a szülés során jön létrejövő fertőződés, kötőhártya gyulladás, ritkábban tüdőgyulladás alakul ki. A fertőzés mindamellett, hogy hüvelyi folyást okozhat, tünetmentes is lehet, ezért fontos még a fogantatás előtti nőgyógyászati vizsgálat, melynek során vett kenetből igazolhat a fertőzés, ezt követően pedig kezelhető.

Az ureaplasma és mycoplasma fertőzések hüvelygyulladást, kismedencei gyulladást okozhatnak, de gyakran tünetmentesek. Terhesség során nagy jelentőségét az adja, hogy koraszülést vagy az újszülött megbetegedését (tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás) okozhatja. A kórokozó azonosítása a genitális váladékból történik.

HPV

A human papilloma vírus fertőzés szintén a szexuális úton átvihető betegségek közé tartozik. A legtöbb esetben tünetmentes a fertőzöttség , de a nőgyógyászati szűrővizsgálat során az orvos észleli, illetve a cytológiai lelet tartalmaz erre utaló eredményt. További diagnózis a vírus DNS kimutatásával történik. Anyai fertőzésnél az újszülött a szülés során fertőződhet és a gége papillomatózisa alakulhat ki, amely ritkán fordul elő, de súlyos lehet.

HIV

Ismeretes, hogy a Human Immundeficiency Vírus, a szerzett immunhiányos betegség, azaz az AIDS kórokozója szexuális úton (fertőzött nemi váladékkal) és vérrel terjed. Az anonym szűrés bárki számára elérhető.

Dr. Árki Ildikó