A vetélések okai kideríthetők

Ismétlődő vetélésről, szaknyelven abortusz habituálisról akkor beszélünk, ha két vagy több terhesség vetéléssel fejeződik be. Jelentőségét az adja, hogy a vetélések számának növekedésével egyre kisebb az esély egy egészséges terhesség kiviselésére.

Statisztikák szerint az összes megfogant terhesség 20 százaléka, a felismert terhességek 10 százaléka végződik spontán vetéléssel. Az ismétlődő vetélések gyakorisága a népességben 1-2 százalék között mozog; a harmadik vetélés után az ismétlődés kockázata több mint 55 százalék. A habituális vetélések valódi okára azonban az esetek csupán 50-60 százalékában derül fény.

A sikertelen terhesség ismétlődése minden párnak óriási megpróbáltatást okoz. Amikor egy gyermek megfogan, megkezdődik az új élet „felépítése” az apa és az anya örökítő anyagából. Sokszor a véletlen folytán megsérül egy kromoszóma, amely "információvesztéssel" jár, így az apró élet megszűnik. De mi történik, ha az ok egy olyan autoimmun betegség, amelynek első figyelmeztető jele a terhesség elvesztése, és egyébként csak hosszú évek múltán jelenne meg? Mi van akkor, ha a szénhidrát-háztartás zavara okozta a szövődményt, ami a későbbiekben akár cukorbetegséggé is alakulhat? Ha a méh veleszületett, - és akár egynapos sebészeti beavatkozással megoldható - fejlődési zavara húzódik meg a háttérben? Ha a pár immunológiai összeférhetetlensége a felelős mindenért, vagy a háttérben a szülők fel nem ismert genetikai elváltozása áll? Ha az anya eddig fel nem ismert véralvadási zavara az ok, ami megfelelő kezelés nélkül a későbbiekben akár halálos trombózissal vagy embóliával végződik? A korai terhességi veszteségek okai láthatóan összetettek, de most nézzük mi áll az örökletes tényezők hátterében?

Akár nyolcvanszoros kockázat


A mélyvénás trombózis, vagyis a vénák vérrögösödése a hazai népesség gyakori megbetegedése. A gyermekvállalási életkorban lévő nők különösképpen veszélyeztetettek, mert a fogamzásgátló tabletta szedése, a terhesség, a szülés növeli a trombózisveszélyt. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a női nemi hormonoknak – talán a menstruáció, illetve a szülés utáni méhlepényleválással járó vérzés mihamarabbi csillapítása érdekében – véralvadás-fokozó hatása van. Így érvényesül ez a hatás a fogamzás elősegítése, vagy a menopauzális tünetek enyhítése érdekében alkalmazott nőihormon-kezelés esetén is. A mélyvénás trombózis kialakulását ezeken kívül elősegíti a tartós fekvés, hosszabb autózás vagy repülőút, nagyobb műtétek, baleseti sérülések, daganatos betegségek, dohányzás is.

Vajon miért van az, hogy ezekben az élethelyzetekben egyeseket igen, míg másokat nem sújtja ez a betegség? Kevésbé ismert, hogy a trombózishajlamban nagy szerepet játszanak az örökletes tényezők. Megfigyelhető, hogy ilyenkor rendszerint az anya családtagjaiban viszonylag fiatal életkorban, - 40 éves kor alatt – előfordult trombózis vagy embólia. Thrombophilia (a vér fokozott alvadási hajlama) esetén a terhesség korai szakaszában a kifejlődőben lévő méhlepény kis ereiben véralvadékok keletkezhetnek, így azok elzáródhatnak, ennek következtében az embrió elhalhat. A rendellenesség ún: „szerzett” formája azonban az élet későbbi szakaszában is kialakulhat, melynek hátterében gyakran autoimmun betegségek, vagy azok igen korai formája mutatható ki. A véralvadást bonyolult szabályozórendszer vezérli: sérülés esetén az alvadéknak el kell zárnia a vérzés útját, de nem szabad kialakulnia, ha az érfal ép. A véralvadási rendszer egyik tagja az V. faktor, melynek génje többféle változatban fordul elő az emberek körében. Az egyik ilyen változatot hívják Leiden-mutációnak. Azoknál, akikben az V. faktor génjének ez a módosulása megtalálható, magasabb a trombózis kialakulásának valószínűsége. Amennyiben a Leiden-mutáció az egyik szülőtől örökölt génen található meg (heterozigóta), a mélyvénás trombózis kockázata mintegy nyolcszorosára emelkedik, míg ha mindkét szülőtől a mutáns (kóros) gént örökli valaki (homozigóta), a kockázat nyolcvanszoros lehet!

Tünetek nélkül is okozhat komplikációt


A Leiden-mutáció egy genetikai eredetű véralvadási zavar. A mutáció miatt egy aktivált véralvadási faktor - az V. faktor - fehérjeláncát az aktivált protein C nevű enzim nem képes bontani. Az alvadást elősegítő faktorok bomlásának lassulása következtében a betegek vére fokozottan alvadékony, így trombózisra - azaz vérrögképződés okozta érelzáródásra - hajlamosak. Az V. alvadási faktor hibája laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható. Maga a genetikai elváltozás csak bonyolult és költséges molekuláris genetikai vizsgálattal mutatható ki, azonban már pontos véralvadási szűrőtesztek állnak rendelkezésre annak kiderítésére, hogy van-e olyan véralvadási rendellenesség, amely Leiden-mutáció következménye lehet. Fontos, hogy fiatal korban jelentkező, mással nem magyarázható és/vagy ismétlődő trombózis kapcsán minden esetben történjék meg a Leiden-mutáció kizárása. Amennyiben a betegnek vannak testvérei, vagy élnek a szülei, a vizsgálatot náluk is el kell végezni.

Sajnos a génhiba jelenleg nem gyógyítható. Mélyvénás trombózis és/vagy tüdőembólia után, Leiden-mutáció esetén hosszan, akár élethosszig tartó véralvadásgátló kezelésre van szükség. Az előzőekből is kiderül, hogy a várandósság önmagában 6-15-ször gyakoribbá teszi a trombózis kockázatát a nem állapotos, hasonló korú nőkhöz képest. A thrombophilia e formája tünetek nélkül is okozhat magzati életet is veszélyeztető komplikációkat a babavárás idején. A fokozott véralvadási hajlam (szaknyelven: thrombophilia) hátterében még más öröklött elváltozások is állhatnak, és ezeket is ki tudjuk mutatni speciális laboratóriumi vizsgálatokkal. De mi történik akkor, ha a pár esetében fennáll ez a génhiba, és a sikeres terhesség esélyét a lombikprogram biztosíthatja?

A „korai búcsú” elkerülhető


A reprodukciós kezelés (mesterséges megtermékenyítés vagy lombikbébi-kezelés) ilyenkor is elvégezhető, de előtte mindenképpen szükséges a hemosztazeológiai konzultáció (hemosztazeológia: a véralvadási rendszer betegségeivel foglalkozó orvostudományi ág), ahol a szakember megfelelő alvadásgátló-kezelést (közkeletű elnevezéssel „vérhígító-kezelés) állít be. Nagyon fontos, hogy a meddőségi kezelés, majd annak sikere esetén az egész terhesség alatt és a szülés után 6 hétig ezt a kezelést folytatni kell, nem szabad abbahagyni! Ugyanez a helyzet, ha a vetélés - vagy vetélések - hátterében kimutatható a thrombophilia valamelyik formája. Később, amikor a páciens már mindennapi életét éli, fontos megjegyeznie, hogy hormonális fogamzásgátló-tablettát soha ne szedjen; a másik életbevágóan fontos dolog, hogy műtétek előtt és után ismételten alkalmazni kell az alvadásgátló kezelést, hiszen ezen szó szerint az élete múlhat!

A tapasztalatok azt jelzik, hogy hazánkban sajnos nem általános protokoll a sikertelen terhességek háttérében rejlő, összetett problémák felderítése. A problémákkal küzdő párok ezért inkább bíznak a csodában, a következő terhesség sikerében. A genetikai sajátosságainkon ugyan nem tudunk változtatni, a betegségek nagy részének kialakulásáért azonban nemcsak öröklött, hanem környezeti, életmódbeli tényezők is felelősek. Ha felismerjük az okokat, sikeres kezeléssel a gyermekszülés csodájának lehetőségét adjuk vissza, és sokszor olyan szövődményeket is megelőzünk, amelyek a későbbiekben komoly egészségkárosodást okozhatnának.


Dr. Szakács Zoltán

A cikket írták:

Dr. Szakács Zoltán, a Sikertelen terhesség ambulancia vezető főorvosa
és
Dr. Nemes László, a Honvédkórház Országos Haemophilia Központ vezető főorvosa

 
Tudományos módszerekkel segítünk természetes úton teherbe esni.
 
hirdetések

Rólunk mondták:

"Majdnem négy évi várakozás után fogant meg a kisbabánk. A tervezettbaba.hu-n 7 hónapig kísértem figyelemmel a ciklusomat és az ovulációs idők meghatározása is biztosan sokat segített, hogy most már én is anyuka lehetek. Jelenleg 15 hetes vagyok. Mindenkinek kívánom, hogy sikerüljön!"

Galagonya

Ovuláció kalkulátor

Ovuláció
Lájkolj minket!