Fórum

Siettem is az orvoshoz, aki még mielőtt megvizsgált volna, próbált megnyugtatni,hogy ilyenkor ez természetes, a szervezet ilyenkor menstruálna és lehet csak ennyi a baj! Elkezdődött az uh, nagyon figyeltem a monitort, de kb.5 perc alatt egyszer sem láttam szívműködést, az orvosom ugyanezt mondta,és hozzátette, valamikor a napokban történhetett a picivel valami, mert a méretei megfelelőek voltak a 8 hétnek! Mondanom sem kell, hogy ez a tény ilyenkor kit vigasztal!

Jó volt látni azt a pici kis kezdeményét az életnek, akkor még eszembe sem jutott, hogy két probléma mentes terhesség után, bármi baj lehetne! 3 hét múlva kellett vissza menni az orvoshoz! Mondhatni gyorsan elment ez az idő, hisz két gyerek mellett mindig van valami tennivaló! Szerdán, amikor menni kellett az orvoshoz,nagyon rosszul éreztem magam! Már reggel úgy ébredtem, hogy szurkált a hasam alja, és minimális vérzésem volt,de csak akkor, amikor WC-re mentem, volt egy rossz előérzetem, hogy valami nincs rendben!

Sziasztok, szomorúan olvasom, hogy mi minden történt veletek, de nagyon remélem, hogy hamarosan mindannyian felépülünk ebből az állapotból! Igen, sajnos velem is hasonló dolog történt! Röviden annyit rólam, hogy 31 éves vagyok, két egészséges kislány édesanyja! A nagyobbik lányom már 10 éves, a kicsi 13 hónapos! Nem terveztük a kistesót, de besikerült, és nagyon örültünk neki! Az első vizsgálatra a nem várt után 2 héttel mentem, ahol az orvosom megállapította, hogy 5 hetes terhes vagyok, de még nem volt szívhangja a picinek!

Kedves Viki!
Nagyon sajnálom a Veled történteket!

Nekem ebben a hónapban derül ki,hogy minden rendben van-e hormonálisan és ha minden ok,akkor október közepétől újra próbálkozhatunk. Sokat gondolkodom azon,hogy amikor valamit nagyon akarunk az kicsúszik a kezünkből.Így próbálok csak olyan szinten foglalkozni a babával,hogy reggelente mérem a hőmet,hogy lássam minden rendben van.Most pl. Jogsit csinálok,aztán tovább akarok tanulni,képezni magam (felsőfokú nyelvvizsga),meg egy költözés is van a nyakunkon. És ha hónapokig nem sikerül,akkor valahogy ráveszem magam,hogy a reggeli hőmérőzést is elhagyjam Istenre bízva a dolgot,hiszen ez úgyis tőle függ,ő ad életet.Na és sok olyan történetet hallok,mikor már teljesen lemondtak a babáról,akkor sikerült! Mennyire tudod magadat lefoglalni egyéb teendőkkel?

Szia llindsay!

Nagyon sajnálom,hogy ilyen bonyolultra sikerült az eseted!Ne add fel,mert az hogy rövid időn belül sikerült teherbe esned az mindenképpen jó jel.

Az én történetem:
Van egy 10 éves fiam aki spontán és panaszmentes terhességből született.
3 évvel ezelőtt döntöttünk a testvér mellett,aki a 2. próbálkozós hónapban sikerült is.Első 6 hetes uh-n minden rendben volt,volt szívhang is.Nem is gondoltam semmi rosszra.Aztán a 9. héten egyik reggel úgy ébredtem,hogy nem érzem magam várandósnak.Párom és mások akiknek beszéltem az érzésemről,kinevettek.A 10 heti uh-n megállapították,hogy nincs szívhang,elhalt a terhesség.Nem véreztem,nem görcsöltem.Az orvos javaslatára vártunk 2 hetet,hátha beindul a spontán vetélés és elkerülhető a műtét.Sajnos nem történt semmi,így műtét lett a vége.Kivártuk a 3 hónap pihenőidőt, majd az ezt követő 4. hónapban ismét pozitívat teszteltem.Sajnos ebben az esetben már az 5. héten is kisebb volt a baba a kelleténél és nem láttak életjelenséget.Ismét vártunk 2 hetet,de itt is elkerülhetetlen volt a műtét.Csináltunk hormon vizsgálatokat és volt hysteroscópiám is de mindent rendben találtak.Párom is teljesen rendben van.Azóta (2013. Július ) nem sikerült teherbe esnem.Most ott tartunk,hogy gyógyszeresen stimulálni fognak és inszemináció.Nagyon bízom benne,hogy sikerül,mert már nagyon kiborító ez a hosszas várakozás és nagyon szeretnénk még egy kisbabát.

Lelkileg elég hamar feldolgoztuk a baba elvesztését,hiszen tudjuk,hogy minden okkal történik.De az jelenti számomra a legnagyobb megnyugvást,hogy a férjem sem zárkózik el az örökbe fogadástól,ha végül nem lehetne babánk!Már tudom,ha mindez nem történik meg, soha nem ismerkedem meg az egészséges táplálkozással,amitől fogytam, szebb lett a bőröm,több energiám lett és elkezdett megszűnni a narancsbőröm,ami 14 éves korom óta ostromolja a fenekemet és combomat!

Ha van valaki,aki szívesen megosztaná a történetét,nagyon örülnék neki!

Ne haragudjatok,hogy az enyém ilyen hosszú lett,de azért írtam le ilyen kimerítő részletességgel a történetemet,mert hátha valakinek segíthetek vele.

Sikeres próbálkozást és áldott babavárást kívánok mindenkinek! :D

így én elkezdtem méregteleníteni,a halon kívül minden húst elhagytam,és gyógyszeres kezelés mellett megszűnt a gomba és a műtéttől számítva a 60.napon megjött az első menstruációm,mely teljesen csak 14 nap után múlt el!De azóta már túl vagyok a 2. Menstruációmon,aminél már minden a megszokott rendben zajlott!Ebben a hónapban megyek vérvételre,melyből szeretné kiszűrni a dokim,hogy nem-e hormon probléma miatt nem tudtam kihordani a babát,vagy nem-e túl sűrű a vérem stb. Ha megvannak az eredmények,és ha mindent rendben találnak,akkor következő hónaptól újra elkezdhetünk próbálkozni! A vizsgálati eredményeket feltétlenül megírom,hátha valakinek segíthetek az eddig leírtakkal!

Az új doki (aki nő) elmondta,hogy a vérzés egyes esetekben 30 napig normális lehet,de ha ezen túl is vérzek feltétlenül menjek el vizsgálatra.Ráadásul a 40. Naptól fura gennyes "valami" ürült,nagy viszketéssel.A dokinő megállapította,hogy a méhnyálkahártya a műtét óta nem tud újraépülmi,és a hüvelyem természetes flórája is kiírtódott ezért összeszedtem egy Candida fertőzést!Mivel tudta,hogy mihamarabb babát szeretnénk ezért sem én sem a férjem nem ehettünk cukrot,a férjem legalább egy hónapig,én legalább 1 negyedévig!Hiszen ha megszüntetjük a savas közeget,a gomba nem tud tovább életben maradni...

ez a méhösszehúzó még nagyobb görcsöket eredményezett,annyira,hogy már a bankos nap óta fájdalomcsillapítón éltem,de most emelni kellett az adagot! 4 nap után kiürült a vér,viszont a vérzés nem szűnt meg.(A bankos naptól számítva)összesen 40 napig folyamatosan véreztem,igen jól látjátok!Úgy képzeljétek el ezt a 40 napot,mintha 7 naponta menstruáltam volna,az első 4 nap élénk piros,majd az utpolsó 3 nap barnás,a hetedik napon már szinte alig volt és a 8.napon minden kezdődött előlről.Ez nagyon kimerítő volt,hiszen minden héten úgy éreztem,hogy most vége lesz,de aztán előlről kezdődött!A műtét után fogadott orvost váltottam,hiszen a műtétet végző orvosomnál folyamatosan azt éreztem,hogy a terhére vagyok,pedig majd egy fél havi fizumat nála hagytam!így a méhem kiürülése után már nem is mentem vissza hozzá!Dokit váltottam...

Így mivel már alig volt vérzésem,és épp házvásárlás közben voltunk,így mondtam a férjemnek,hogy igaz,hogy már vérzésem alig van,csak az a fura alhasi fájdalom,maximum többet ülök,de attól járjuk csak végig a bankokat ajánlatkérés miatt! Az egyik bankban viszont elöntött a vér.És ez az erős vérzés irgalmatlan fájdalom kíséretében jött!Mikor már 3 napja tartotta magát ez az állapot úgy hogy közben negyedtenyérnyi vérrögök ürültek belőlem elmentem a sűrgősségire,ahol kiderült,hogy valószínűleg a sikertelen laminária felhelyezés után volt egy kis belső vérzésem,ami nem tudott kiürülni és a szervezetem ezt próbálja kigörcsölni.A doki mondta,hogy megpróbálja egy méh-összehúzóval kiüríteni (ez egy gyógyszer,amiből napi 60 cseppet kell bevenni),de ha ez nem megy,akkor újrra fel kell nyitni,hogy kitisztítsanak...